Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
117 Miért alakult ki ez a helyzet? Mi a probléma? Logikus a válasz: a szabályozásban és az ügyintézés feltételei körül valami nincs teljesen rendben. Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatás korszerűsítése az 1990es évek elejétől a szakmai és politikai érdeklődés középpontjában áll. A nemzetközi gyakorlattal és az uniós csatlakozási folyamatban érvényesítő szempontokkal is összhangban 2001ben született meg az a kormányzati feladatterv, amely a közigazgatás továbbfejlesztését tűzte ki célul. A feladatterv a hatóságközpontú közig azgatástól a szolgáltató közigazgatás felé kívánja elmozdítani a közhatalmi tevékenységet. Az előző kormány tehát készített tervet, voltak elgondolásai, de érdemi lépések nem történtek. Én büszke vagyok arra, hogy a mi kormányunk jelentős lépésekkel haladt előre a közigazgatás korszerűsítésének végrehajtásában, és így az asztalunkra került ez a törvény is, amelyet elhatároztunk, hogy megváltoztatunk, egészen pontosan egy új kódexet tettünk az Országgyűlés asztalára, amely az 1957. évi IV. törvényt fogja kiv áltani. Ez idáig ez a törvény határozta meg, illetve határozza meg még a napjainkban is a közigazgatási eljárás szabályait. Ez van most önök előtt. Ez a hivatali eljárás rendjét szabályozza, a határidőket, ki mit tehet, mit köteles tenni, mi a dolga az ügy félnek, a hatóságnak. Ez ugyanolyan fontos törvény a közigazgatási eljárásban, mint ahogyan a büntetőeljárásban a büntetőeljárási törvény és a bíróságok előtt a polgári eljárásban a polgári perrendtartás, amely szabályozza azt, hogyan kell eljárni, mik az eljárás szabályai. Tisztelt Országgyűlés! Ennek a törvénynek, a kódexnek az előkészítésére a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal egy kodifikációs bizottságot hozott létre. Ezt követően az Országgyűlés alkotmányügyi, önkormányzati és informatikai bizottságának tagjaiból álló albizottság jött létre, amely segítette ezt a munkát. Szeretném megköszönni mindkét bizottság munkáját - a kodifikációs bizottságnak és az országgyűlési albizottságnak is , amelyek nagyon sokat t ettek annak érdekében, hogy ma egy magas színvonalú törvény kerülhessen az önök asztalára. Ugyanakkor szeretném megköszönni azoknak a gyakorlati szakembereknek a közreműködését, segítségét - polgármesterek, jegyzők, ügyintézők , akik szakmai véleményükkel , állásfoglalásukkal a szakmai vitákon nagyon sok részletkérdésben hoztak életszerű, magas színvonalú, jó normaszöveget, jó gyakorlatot. Nélkülük ez a produkció nem jöhetett volna létre, úgyhogy tisztelettel köszöntöm a karzaton helyet foglaló polgármester eket, jegyzőket, közigazgatási szakembereket. (Taps.) Köszönöm a magyar közigazgatási kar és más szakmai szervezetek munkáját, amelyek ugyancsak időt, energiát és szakmai tudást nem kímélve járultak hozzá ahhoz, hogy ez egy eredményes és sikeres munka legy en. Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatási hatósági eljárás, illetve a közigazgatási szervezet tekintetében jelenleg nem létezik európai uniós irányelv, ugyanakkor az Európa Tanács nemzetközi ajánlásaiban és az Európai Uniónak a saját intézményei eljárását érintő döntéseiben egyre szélesebb körben jelennek meg különböző alapelvek, amelyek a fejlett nyugati eljárási jogszabályokban is jelentős részben fellelhetők. Ezt figyelembe vettük, felhasználtuk, beépítettük a javaslatunkba, hiszen nekünk is az a szándé kunk, hogy legyen modern európai közszolgáltatásokat színvonalasan nyújtó eljárási kerete a magyar közigazgatásnak. Az önök előtt lévő törvénytervezet elfogadásával új törvényt alkot tehát az Országgyűlés az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény helyett, amelynek utolsó átfogó módosítására 1981ben került sor. Talán többen úgy gondolják, tévedek az évszámokat illetően, hiszen ez már olyan régen volt, de szeretném önöket megnyugtatni, hogy ezek az évszámok pontosak. Ha egy személye s, szubjektív mondatot szabad mondanom: én ebben az időszakban államvizsgáztam a jogi egyetemen, és amikor még hallgatóként tanultam, akkor a régit tanultam, de már a módosítottból kellett az államvizsgán vizsgázni. Nem volt egy egyszerű dolog, hiszen ezek a szabályok, ezek pontos ismerete magas színvonalú szaktudást és elmélyültséget igényel úgy a hallgatók, mint a gyakorló szakemberek részéről. Nos, ezt azért is hangsúlyoztam, mert egy gondolattal szeretnék kitérni a törvénytervezet és elődjei jelentőségé re, az évtizedeket átívelő tartósságra.
