Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
118 A hatósági eljárás, bár meghatározott politikai környezetben működik, alapvetően nem a pártpolitikáról szól, és ez így van jól. A politika persze annyiban szerepet játszik, amennyiben meghatározza az állami bürokráci a és az állampolgárok viszonyát, lényeges elemként a paternalista vagy a szolgáltató állam felfogásában különbséget téve. Az elmúlt évtizedekben az államigazgatási eljárásról szóló törvény volt a hivatali alkalmazottak bibliája, ennek részletes ismerete né lkül nem születhetett sem jogi, sem államigazgatási diploma. Ez az a törvény, amellyel valamennyi állampolgárunk találkozik a születésétől a haláláig, és az is bizonyos, hogy a most születő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabál yairól szóló törvény is hasonló jelentőséggel fog bírni. A korszerűsítés mellett tehát hangsúlyozni és biztosítani kell az állandóságot és a stabilitást. Mit jelent az új szemlélet? A törvénytervezet célja a jogállamiságot tükröző modern közigazgatás követ elményeit kielégítő szabályozás megteremtése. Ehhez a köz érdekében eljáró, de az ügyfelekkel együttműködő és az ügyfelekért tevékenykedő közigazgatás létrehozására van szükség. A közigazgatás korszerűsítésének sarokpontja az állam lakossági szolgáltató sz erepének jól érzékelhető változása. A ma önök elé terjesztett törvénytervezet a korszerűsítési lépések sorában egy igen nagy jelentőségű jogszabály, amelynek már a címében is nyilvánvalóvá tettük a változtatás szándékát, nevezetesen azt, hogy a hatósági kö zpontú közigazgatástól a szolgáltató közigazgatás felé kívánjuk mozdítani a közhatalmi tevékenységet, és ennek elemeit a közigazgatási eljárás során is érvényesíteni akarjuk. Legyen tehát világos, hogy első az ügyfél, mindig az ügyeit intéző állampolgár az első. Tisztelt Országgyűlés! Nézzük tehát, hogy amit eddig elmondtam, az milyen konkrét szabályokban jelenik meg. A törvény teljessé kívánja tenni az ügyféli jogokat. Ilyenek például: értesítés az eljárás megindításáról, hatósági közvetítőnek az eljárásba történő bevonása, egyes közbenső döntések elleni bírói út megnyitása, a bíróság által felülvizsgálható hatósági döntések körének szélesítése. A tervezet a jelenleg hatályos szabályozással szemben előírja, hogy az ügyfél nem kötelezhető a szakhatósági állá sfoglalás beszerzésére, valamint olyan adatok igazolására, amelyek valamelyik hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában fellelhetők. Az Európai Unió tagjaként kiemelkedően fontos kérdés az eljárás nyelvhasználati szabályainak új alapokra hely ezése. Arról a hatóságnak kell hivatalból gondoskodnia, hogy a magyar nyelvet nem ismerő külföldi ügyfelet ne érje hátrány amiatt, hogy nem ismeri a magyar nyelvet. (9.50) Kedvezményezett helyzetben vannak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok, illetve az unió tagállamainak hazánkban letelepedett állampolgárai, akik számára biztosítani kell a hatósági eljárásban az ingyenes nyelvhasználatot. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat hangsúlyos elemként kezeli az eljárási határidő b etartását. A javaslat a hatóság ismételt mulasztásához fűz jogkövetkezményeket. Kivel ne fordult volna már életében elő, hogy a törvényes határidőn belül nem kapott választ a hatóságtól, és idegesen, a saját ügye miatt érzett aggodalommal figyelte, vagy vá rta azt, hogy mikor kap végre döntést, állásfoglalást. Ezt a helyzetet kívánjuk nagyon precízen, jogilag előremozdítva szabályozni, amikor is azt mondja a tervezet, hogy a mulasztáshoz kapcsolódó intézkedéseket... - tehát gyakorlatilag ha mulasztott a ható ság, a szervezet vezetőjével szemben alkalmazhatók bizonyos intézkedések. Ennek alapja az a felelősség, amely a szervezet vezetőjét terheli a munka megszervezése és eredményes, határidőben történő elvégzése érdekében. A törvényjavaslat - a korábbi szabályo zástól eltérően - a hatásköri viták elbírálását a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe kívánja helyezni. Az Alkotmánybíróság alapvető feladata ugyanis a normakontroll, a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata. Az európai államokban létező gyakorlat
