Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 6 (161. szám) - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
103 esztendők kárából. Sajnos, a jégverés ellen nagyon orvosság nincs. Nagyon fontos lenne tehát, hiszen a jégverés után a növényvédelmet megcsinálták a gazdák, de nagyon fontos lenne, hogy valamilyen központi forrásból lehetősége t kapnának, segítséget kapnának valamiféle keretből. (Dr. Gombos András elhagyja az üléstermet.) Erre volt is ígéret a kormány részéről, illetve a kormánypártok részéről még a választás előtti időszakban. Nem tudom, hogy most hogyan áll ez a dolog. Csak ké rni tudom, tudjuk az ott élő szőlő- és gyümölcstermesztők nevében, hogy nagyon elkél a segítség. A gyümölcsöt is károsította, a fél érésben levő gyümölcs, alma, szilva és egyéb gyümölcsök úgy néztek ki, mintha egy ceruzával beleszurkáltak volna. Szomorú lá tvány! Nem tudom, hogy mi marad még meg, amit még le tudnak szüretelni a szőlőültetvényekről és a gyümölcsökből. Nagyon kellene a hathatós segítség. Valami jelképes összeggel a város is a gazdák segítségére sietett. Ez nagyon jelképes. Az ő lehetőségeik, a z önkormányzat lehetősége nagyon korlátozott, talán gesztus értékű, de mégis adtak valamennyit. Itt lenne tehát a lehetőség arra, hogy a tisztelt tárca segítsen a bajba jutott gazdákon, hogy jövőre is hozzá tudjanak fogni az ültetvények gondozásához, a ter mesztéshez, ne pedig elcsapják az ültetvényeket, és legyen azon parlagfű. Ha a tárca tudott segíteni - most nem mondok ki nevet - valakinek, aki a sorainkban ül, ültetvénytelepítésre több száz millió forinttal, akkor ennek esetleg a felével vagy töredékéve l is kiegyeznének a csongrádi gazdák. Nagyon fontos üzenet értéke is lenne ennek. Nagy tisztelettel kérem tehát, aki hallja, adja át, várják a csongrádiak, a csongrádi jégkárosult gazdák a tárca segítségét, a kormányzati segítséget. Köszönöm, hogy meghallg attak. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki reagálni. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy senki. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán képvise lő úr: “Zengő helyett Tenkes? - avagy egy NATOberuházás érdekében egy már működő objektum felszámolása” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. Parancsoljon! KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Sajnálom, hogy a kormány részéről nincs j elen senki. (Dr. Józsa István az ülésterem ajtaja felé indul.) De elhagyja a termet az utolsó kormánypárti képviselő is. (Derültség.) Sajnálom ezt, de a mi részünkről még itt vannak. (Dr. Józsa István visszatér az üléshelyére.) Visszajött. Köszönöm szépen, elnök úr. Sajtóértesülések szerint a Tenkeshegy lehet az eredetileg a Zengőre tervezett radarállomás új helyszíne. Már a felvetés ténye is jogos aggodalmat váltott ki választókörzetem lakossági és szakmai köreiben. A miniszterelnök által kijelölt úgyneve zett Zengőbizottság a NATOradartelepítésnek három lehetséges helyszínét - a mecseki Zengőn kívül az ugyancsak a Mecsekben lévő Hármashegyet és a Villányihegységhez tartozó Tenkeshegyet - elemzi. A Népszabadság szeptember 2ai híradása a MEH előző napi sajtóközleményére történő hivatkozással írja, hogy a testület tanácskozására a Honvédelmi Minisztérium és Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium készített összefoglalót a lokátorállomás három lehetséges helyszínéről. Ugyanitt azt is közli, hogy a tanulm ány első helyen a Tenkes beépítését javasolja. A Mai Nap ugyancsak szeptember 2ai számából az egyik cikk címét idézem: “A zöldek a Tenkest szeretnék”. Amikor már ennyire körvonalazódni látszik egy tendenciózus, de szakmailag teljesen téves prekoncepció, a kkor nekem mint a térség országgyűlési képviselőjének, még a végzetes döntést megelőzendő kötelességem a parlament elé tárni a térség lakói által is közismert tényeket, amelyek a Tenkeshegyet egyértelműen kizárják a tervezett beruházás lehetséges helyszín ei közül. Egy normális közigazgatási viszonyok mellett működő országban ki gondolna arra, hogy az ország
