Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 6 (161. szám) - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
104 Honvédelmi Minisztériuma nevét adja egy olyan tanulmányhoz, amely a terrorelhárítás szempontjából fontos és napról napra fontosabb NATOfeladatokat ell átó Tenkeshegyi objektumot megszüntetné, és helyébe egy NATOradarállomást építene. Hiszen a laikus is tudja, hogy a passzív eszközökkel működő terrorelhárító objektum léte elektromágneses szempontból összeférhetetlen a radarral. A fokozódó terrorveszély miatt a normális viszonyok között élő országok új terrorelhárító objektumokat létesítenek, nemhogy egy már meglévőt megszüntetnének. A mi dezorganizált országunkban szinte logikusnak is mondható, hogy az egyébként szakmainak álcázott érvnek sincs valóságal apja. Amennyiben a műszaki, pénzügyi érveket vizsgáljuk, úgy látjuk, hogy a három nevezett helyszín közül a legkisebb hatékonyságú és a legköltségesebb a Tenkeshegyi megvalósítás lenne, mivel a csupán 408 méteres Tenkes egy 300 méteres antennatornyot igén yelne, és még ezzel a gigászi toronnyal is az összehasonlításban a legrosszabb elektromágneses paraméterek érhetők el a horvátországi Papukhegy árnyékolása következtében. Korábban a zengői helyszín elvetésében döntő szerepet játszó ellenérvek a Tenkesen m ég fokozottabban fennállnak, hiszen a Villányihegység valamennyi csúcsa közelebb van a lakott településhez, mint a Zengő és a Hármashegy, továbbá a tájvédelmi és turisztikai érvekkel hasonló a helyzet. Gondoljunk csak a villányi történelmi borvidékre és Harkány, Siklós, Máriagyűd idegenforgalmi vonzerejére! Természetesen ugyanolyan heves lakossági ellenállásra lehet számítani, mint a Zengő esetében. Sőt! A lakosság elszántságát jól illusztrálja a térség egyik közmegbecsülésnek örvendő személyének állásfog lalása, aki kifejtette, hogy mennyire hálás Göncz hajdani köztársasági elnök úrnak, amiért a polgári engedetlenséget intézményesítette a magyar közéletben, hiszen ami a korlátozott létszámú utcai barikádozók számára alkotmányos jog, az egy térség lakói szá mára egy ilyen esetben alkotmányos kötelezettséget jelent. A NATOradarberuházás helyszínével kapcsolatban nem a Zengőbizottság, hanem a kormány mondja ki a végső szót. Kíváncsian várjuk, hogy a kormány számára a terrorelhárítá s itthon is legalább ugyanolyan fontos feladate, mint 2500 kilométernyire hazánktól. Köszönöm a figyelmet. (Taps. - Dr. Gombos András visszatér az ülésterembe.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Úgy látom, a kormány részéről senki nem kíván reflektálni az elhangzottakra. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ékes József képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából: “Verespatak és a tiszai szennyezés” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. Parancsoljon , képviselő úr! (19.50) ÉKES JÓZSEF (MDF) : Nagyon köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném a rádióhallgatók figyelmét felhívni, hogy a kormány részéről nem is tud válaszolni senki, mert egész idáig nem voltak jelen. Bármelyik napirendi pontot felvetette bármel yik képviselőtársam, a kormány hiánya miatt erre egészen biztos, hogy nem volt reakció. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Szomorú tényként kell megállapítani, hogy az elmúlt hét végén megint szennyezés történt a Tisza egyik szakaszán. Miután 20 00 februárjában Nagybányán az elszabadult gát miatt az egész Tisza vonalát, sőt mi több, le a Dunáig a ciánnal és nehézfémmel megszennyezték, szomorú tényként kell megállapítani, hogy az ukrajnai szakaszon a múlt hét végén újabb katasztrófaállapot következ ett be. Itt ugyan nem cián, hanem nehézfémlerakódás volt mérhető. Szomorú az is, hogy Romániában jelenleg sajnos húsz olyan bánya üzemel, amely ugyanezen technológiákkal végzi a tevékenységét, és szomorú az is, hogy nincs napi mérési lehetőség, nincs olya n mérési lehetősége Magyarországnak, hogy a
