Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DEÁK ANDRÁS (Fidesz):
282 Tovább folytatva a sort, egy dolog biztos. Hosszan vitatkozhatunk ar ról, hogyan jó a privatizáció és hogyan nem jó, de tény, hogy az előző kormány sem azt a Szerencsi Mezőgazdasági Rt.t nem adta el különben, ami évente 4500 millió forintos bevételt hozott hosszú időre visszamenve és biztosított az állam számára, mert egy ilyen jó céget egy komoly, normális tulajdonos biztos, hogy nem ad el. Kérdezem, milyen az a tulajdonos, aki különben ezt eladja. Nem is értem, hogy a képviselő úr ebből a szempontból miről beszél, megmondom őszintén, mert itt - ha nem vette volna észre - mi mindnyájan arról beszéltünk, hogy bizonyos cégeket nem kell eladni. Nem kell eladni azokat, amelyek jó működnek, és nem kell eladni azokat, amelyek… (Szabó Zoltán közbeszólására:) De nem adtuk el, képviselő úr! Ezek szerint ez nem tűnt föl önnek. Nem a dtuk el, eladhattuk volna, de nem tettük meg. És nem kell eladni azokat a cégeket, úgy gondoljuk, ahol az államnak stratégiai feladata van. Ez ilyen egyszerű. Ha úgy kezelnénk a világot, ahogy azt a képviselő úr mondja, akkor bizony az emberek nagy részétő l is meg kellene válnunk, mert azok is pénzbe kerülnek, és hihetetlen kockázatot jelentenek. Én azt hiszem, hogy egy felelős országgyűlési képviselő nem mondhat ilyet. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Deák András képviselő úré a szó, nyolc percben. DEÁK ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Államtitkár úr, ha figyel, két dolgot ígérek. Egy: drámaian rövid leszek. Kettő: senkit nem fogok megsérteni. Az MVM privatizációjáról van szó. Tudni kell azt, hogy a magyar energiapiacon nincs verseny. A nemzetközi á ramszolgáltató, illetve áramkereskedéssel foglalkozó cégek Magyarországon a piac törvényei szerint döntő befolyást szereztek. Azt lehet mondani, hogy a termelésben három nagy nyugati cég birtokolja az MVMmel együtt a piac 80 százalékát: az Elektrabel, az RWE és az AES. Tehát valójában három cég az, amelyik meghatározza a termelés mennyiségét. Az eladási oldalon az áramszolgáltatóknál szintén három cég van - nyugati cég - amelyik meghatározza az amúgy is természetes monopóliumnál a z árakat. A kettő között a liberalizáció ürügyén vagy címén látszatkereskedés folyik, de a termelés és a fogyasztóhoz való eljuttatás néhány multinacionális cég kezében van, és a még állami tulajdonban lévő MVM kezében. Minden kapacitásra szükség van, ninc s fölösleges áram a piacon, lényegében ha bármelyik cég - a nyugati cégekre gondolok - megszüntetné a termelést, óriási baj lenne. Ezek nem helyettesíthetők. Külföldről nem lehet behozni áramot. Nem akarok műszaki dolgokba belemenni, de a határkeresztező k apacitások olyan kicsik, hogy egyszerűen nem lehet behozni áramot. Magyarul a külföldi cégek lényegében monopolhelyzetbe kerülnek, ha az MVM kiesik. Kora tavasszal a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium meghirdetett egy szakmai vitát az energiaprivatizáci óról, illetve az energiakoncepcióról. Ez helyes is, mert a privatizáció, a liberalizáció és az Európai Unióba való belépés miatt annyira megváltozott minden, hogy tényleg valóban szükség van egy kiérlelt szakmai vitára. A gond akkor kezdődött, amikor körül belül negyven hozzászólás érkezett az eredeti anyaghoz, ezután Csillag miniszter úr levélben tájékoztatta a szakmai vita résztvevőit, hogy nem tudják tartani a menetrendet, és tulajdonképpen a vitát lezárták anélkül, hogy elkezdődött volna. Úgy gondolom, h ogy ebben a pillanatban a kormányzatnak nincs szakmai koncepciója az energiaprivatizációról, illetve a magánosításról. Tudni kell azt, hogy az MVM a maga piaci súlyánál fogva jelen pillanatban féket képez ebben a nem valós piaci környezetben, fékezi ezeket a cégeket a túlzott nyereség elérésében, ezért útban van nekik. Szakmai vita kezdődött az elmúlt időben, az MVMet mindenáron megpróbálják kiszorítani a piacról. Azt ígértem azoknak, akik végighallgatják a vitát, hogy elmondom, hogyan lehet privatizálni ú gy az MVMet, hogy a törvényeket ne sértsük meg. Két módszer kínálkozik rá. Az egyik, hogy a tulajdonában lévő átviteli hálózatot elveszik tőle - ezt megteheti a jelenlegi törvények mellett az
