Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
253 Ami most már a szóban forgó indítványban szereplő cégek, cégcsoportok és vagyonrészek tervezett privatizációját illeti, arról nagyon rö viden a rendelkezésemre álló időkereten belül a következőket lehetne elmondani. Szó esett arról, hogy az MVM és a Magyar Posta privatizációja nem időszerű, nincs napirenden, tehát azzal, úgy gondolom, nem kell foglalkoznunk. Ahhoz, hogy az MVM privatizálha tó legyen, nagyon sok mindent kell még tenni - biztos, hogy nem rövid távú feladat. A Magyar Posta hasonlóan. A MOL. Azt gondolom, hogy ez, a MOL privatizációjának az elvetése mutatja tulajdonképpen leginkább, hogy milyen hiteltelen és milyen tisztán polit ikai meggondolásokon alapuló ez az előterjesztés, ugyanis - és már ez is elhangzott - pontosan 1999 novemberében, tehát az előző kormány idején változtatták meg a privatizációs törvényt úgy, hogy az addigi 25 százalék plusz egy kötelező állami részvény lec sökkent egy állami aranyrészvényre. Kétségtelen, hogy nem adta el az előző kormány, a kormányzása idején nem élt ezzel a lehetőséggel, de hát hogyan is élhetett volna, mikor ebben az időszakban a MOL részvényeinek az ára 3800 és 5000 forint között mozgott, mindenki tudta, hogy súlyosan, messze, nagyon alulértékelt a MOL. Természetesen eladhatatlan volt ilyen árfolyam mellett. Hogy most erre jobb körülmények között, a MOL részvényeinek az erősödésével sor került: semmi más nem történt, mint ami minden bizonn yal megtörtént volna az előző kormány időszakában is, ha ilyen részvényárfolyamok lettek volna. Különben racionálisan nem magyarázható az a törvénymódosítás, amit ezen a téren az előző kormány végrehajtott. A Bábolna Részvénytársaság. A rendszerváltás óta valamennyi kormány rendkívül sok pénzt költött e vállalkozás helyzetének javítására, minden látható eredmény nélkül. Csak az elmúlt öthat évben 20 milliárd forintos állami támogatást kapott a cég. Ez így természetesen nem folytatható a végtelenségig, mikö zben persze az is tudható, hogy nincs az a jól sikerült privatizáció, amivel az eddig Bábolnára elpocsékolt pénz valaha is megtérülne. Ezért tehát nyilván ez az egyetlen racionális lépés. A Bábolna Részvénytársaság békéscsabai és kecskeméti baromfifeldolg ozójának közeljövőbeni értékesítéséről döntő bizottságban egyébként a két érintett önkormányzat és a szakszervezet is kapott képviseleti jogot, miközben az értékelési preferenciák közel egyenlő arányban oszlanak meg a foglalkoztatottság megőrzése, a fejles ztés kötelezettsége és a vételár között. Miért kellene leállítani ezt a privatizációt? A Bólyi Mezőgazdasági Rt. és a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. esetén az mondható el, hogy a tíz privatizációra meghirdetett agrártársaság közül hat esetében - közte Bóly és Mezőhegyes esetében - zárult eredményesen a privatizációs pályázat. A bólyi részvénycsomagra a névérték 158 százalékán, a mezőhegyesinél 108 százalékán tettek befektetői ajánlatot. Külön kiemelendő, ami szintén elhangzott, hogy a nemzeti vagyon részét kép ező mezőhegyesi és bábolnai ménesek génállománya továbbra is állami tulajdont képez, melynek fenntartása, illetve a hozzárendelt kutatási tevékenység finanszírozása továbbra is persze több száz millió forintos kiadást jelent majd a költségvetés számára. Te kintettel arra, hogy az időm elfogyott, a többi szóba kerülő céget most nem tudom elmondani, illetve az ahhoz kapcsolódó véleményemet, majd esetleg a vita során erre sor kerülhet. Zárásként annyit mondanék: nem feltételezem természetesen, hogy egymást megg yőzhetjük ebben a vitában, de a vitát magát fontosnak és jónak tartom, és azt az indítványt, hogy ezzel a parlament foglalkozzon, önmagában is jónak tartom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hiszen a gazdasági rendszerváltás legl ényegesebb intézményéről, a privatizációról beszélünk. Az SZDSZ nem tudja támogatni a benyújtott országgyűlési határozattervezetet. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Herényi Károlynak, az MDFképviselőcsoport nevében felszóla lni kívánó képviselőnek.