Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - Ékes József (MDF) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Mit jelent a magyar vállalkozók törvényi biztonsága?” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
886 indul a vállalkozás, abban az esetben illetékdíjat is kell fizetni, ami egy vállalkozás esetében vagyonfüggő - fogalmazzunk így , és a vagyoni függőség mértékben akár 58 vagy 10 millió forintot is ki kell fizetnie a családnak. Itt teszem fel a kérdést a minisz ter úrnak, vane mód és lehetőség arra, hogy a magyar egyéni vállalkozók esetében ezt a törvényt felülvizsgálva, és kimondottan az egyéni vállalkozói vagyon továbbműködése érdekében azt a törvényi módosítást megtegyük, hogy egyfajta biztonságot tudjon nyúj tani a vállalkozó számára, hiszen ha ilyen nagy mértékű illetéket vagy áfakötelezettséget kell továbbcipelnie az özvegyi alapon továbbfolytatott vállalkozásnak, akkor lehet, hogy a vállalkozás önmagában tönkremegy. Főleg akkor van ennek óriási nagy kára, h a mondjuk, 15 vagy 20 embert is foglalkoztat. Kérem a miniszter úr válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter úr válaszol. DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közleked ési miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés az illetéktörvény és alkalmazásának felülvizsgálata során, illetőleg a Pénzügyminisztériummal való együttműködésünkben tud végső soron majd megfelelő rendezést nyerni. Azt szeretném mondani, ami teljesen közismert, hogy az egyéni vállalkozásnak az intézményénél nem tudjuk elhatárolni egymástól a családi és a vállalkozói vagyont. Lényegében ezzel magyarázható, hogy az illetéktörvény éppen ilyen esetekre, amikor valaki el halálozik, és helyette örököse folytathatja mint közeli hozzátartozó az egyéni vállalkozói jogviszonyt, az üzleti javainak az örökösödése során az értékpapírokhoz hasonló kezelésmódot jelöl meg. (15.30) 2001ben fogadta el az Országgyűlés az illetéktörvény nek azt a módosítását, amelyben az Európai Unióhoz történő csatlakozás követelményeit vezettük át a törvényen, és azt mondta ki ebben a módosításban az Országgyűlés, hogy az egyéni vállalkozó örököse a vállalkozási tevékenység folytatása esetén kedvezményb en, illetékkedvezményben részesül. Ez az özvegy esetében, bármilyen nemű is legyen, 50 százalék mértékig terjedhet. Azt javaslom, hogy ez lehet az a meder és keret - hiszen ezt fogadtattuk el annak idején az Európai Unióval történő tárgyalások során is , amelyben megpróbáljuk orvosolni azokat a sérelmeket, amelyek esetleg itt felmerülnek, főleg arra tekintettel, hogy a munkahelyek megőrzése a cél, és nyilván ebben a mederben a Pénzügyminisztériummal közösen vizsgáljuk a jogalkalmazás méltányos voltát. Kére m a válaszom elfogadását. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Viszontválasz illeti a képviselő urat. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Nagyon köszönöm, miniszter úr, a válaszát, részben megértve azt az 50 százalékos illetékmentességet, amit ön mondott. Csak a legnagyobb probléma ott kezdődik, hogy amikor az egyéni vállalkozó vállalkozói vagyona tönkremegy, azzal senki nem foglalkozik, hogy amögött egy család áll, és a család is vele együtt tönkremegy. Holott a család, a mögötte lévő család terem ti meg az egyéni vállalkozónak az esélyét arra, hogy egyéni vállalkozóvá tudjon válni, és sok esetben a teljes vagyonával próbál meg beszállni abba a vállalkozásba. Ebben az esetben én egyfajta diszkriminációnak tartom azt, hogy ha özvegyi jogon valaki ezt továbbviszi, akkor ezt úgy sújtjuk, hogy nem vesszük figyelembe, hogy egész odáig egy család állt mögötte az egyéni vállalkozás teljes vagyonának a megteremtésében.
