Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - PICHLER IMRE (MDF):
815 A helyi érdekeket is figyelembe vevő érdekpolitizálásnak köszönhetően több mint 300 óvoda és több mint 250 iskola újra megnyitotta kapuit az 199899es tanévben, mialatt az óvodába és az iskolába beírt gyermekek száma évente 1015 ezerrel csökkent. A jelenl egi kormány a demográfiai folyamatokra hivatkozva az iskolák bezárását természetes folyamatnak tekinti, és nem számol azzal a tényezővel, hogy az okozatként kezelt iskolaügy oka is lehet a drámai népességfogyásnak, és ezzel együtt a vidéki népesség elszegé nyedésének. Egy picit szeretném leszűkíteni a mondandómat, éppen ezért csak a szűkebb hazámra, Baranya megyére szeretnék egykét gondolatot mondani, és akkor még egykét adatot természetesen mondanék hozzá. Baranya megye területe 4487 négyzetkilométer, az itt élő lakosok száma 402 700 fő. A megye 303 településéből mindössze 12 város. A település sűrűsége országos szinten az egyik legmagasabb. Baranya megyére az aprófalvas településszerkezet jellemző, száz négyzetkilométernyi területére 6,7 település jut, az országos 3,3as értékkel szemben. Az ezer fő alatti települések teszik ki a megye településállományának 84,1 százalékát, és ezekben él az összlakosság 22 százaléka. Az igazi strukturális problémát az jelenti, hogy az 500 fő alatti településeken 55 ezer fő él, ami az összlakosság 13,3 százaléka. Az 5001000 fő közötti településkategóriába tartozó 50 községben 36 ezer ember él. Folytathatnám ezt a felsorolást még az 10002000 és a 200050 000 lakosok esetében, nem teszem, mondom: az idő rövidsége miatt. Bara nya népességét tekintve Magyarország egyik legszínesebb megyéje. Katolikus és református vallású magyar néprajzi csoportok mellett horvátok, különböző területekről idetelepült németek, cigányok, a határon túlról érkezett székelyek, csángók és felvidéki mag yarok élnek együtt. A megyében nagy a munkanélküliségi arány, általában 2025 százalék - és ezt jó, ha megjegyezzük , de több helyen 4060 százalék, és az előbb már a kétpercesben is említettem, hogy van olyan település, ahol a 430 fő lakosból mindössze 1 1 fő rendelkezik munkahellyel. Az elmúlt évben a Magyar Posta Rt. a nyereséges működés érdekében azon településeken, amelyekben a lélekszám nem éri el a 600 főt, megszüntette a postahivatalokat. Ez a döntés Baranya megyében 217 települést érintett. Az isko labezárásokkal kapcsolatban az idő rövidsége miatt csak néhány veszélyeztetett településről szólnék. Hobol lakosainak száma 1049 fő, a település óvodájába 33 gyermek, az általános iskolába 83 diák jár. Az oktatás költségeihez 52 millió forint szükséges. A normatív támogatás összege 28 millió forint, melyet 2 millió forint önhikis támogatással egészítettek ki. Az önkormányzat minden pénzeszközt az iskola szolgálatába állít, így a településnek le kell mondani mindennemű fejlesztésről. Mondok egy másik települ ést: Almamellék. A település lakóinak száma 505 fő. Almamellék általános iskolájában 16 pedagógus oktat, 127 diákból 32 tanuló diákotthonos, vagyis rendkívül hátrányos helyzetű. Hangsúlyozni szeretném, hogy elsősorban 14. osztályig járó diákokról van szó. A következő évben a diáklétszám várhatóan nem is fog csökkenni. A településen 30as létszámmal működik az óvoda is, melybe három környező kistelepülésről érkeznek a gyerekek. A következő évre 8 millió forintos hiánnyal számolnak, egyszerűen nem tudják hon nét előteremteni ezt a pénzt. Mondok még egyet: Drávafok lélekszáma 551 fő. A település iskolája 80 diákot részesít általános iskolai képzésben. A nyolc osztállyal működő iskolába három környező településről érkeznek a gyerekek. Az idei évben az önhikitám ogatásban igényelt 12 millió forint helyett csupán 3 millió forintot kaptak, ez az összeg azonban nem elegendő az iskola működtetéséhez. A normatív támogatáson felül 22 millió forint szükséges az intézmény fenntartásához. Minden kisdiák után az önkormányza tnak 270 ezer forintot kell fizetnie. Ezt az összeget csak a szociális segélyek és az egyéb támogatások rovására tudja előteremteni az önkormányzat. A településen az idei évben minden támogatást csökkenteni kellett.