Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár:
797 akik e tárgykö rben a pártját, frakcióját képviselik, másrészt kérdezze meg azokat az önkormányzati vezetőket, akik elég jól ismerik közelről ezt a problémát. Köszönöm szépen. (19.50) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Lezsák S ándornak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Parancsoljon! LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Gusztos Péter képviselőtársam vetette fel, hogy mennyiben kellene meghatározni a gyereklétszámot. Egyetértek Pósán képviselő úrral, mert mondan dójának ez volt a lényege, hogy nem lehet meghatározni. Egészen más a helyzet az aprófalvas zalai településeken, ahol 2 kilométerre vannak egymástól a falvak, és egészen más, ahol 6810 kilométerre van a következő falu. Tudunk arról Ausztriában, de akár R omániában is, hogy egy gyerek miatt tartanak meg iskolát. Az általános gyakorlat, amit érzékelek: legalább hét gyerek kell ahhoz, hogy egy osztályban azért valamiféle közösségi munka legyen, de az, hogy kéthárom esztendőre ott csökken vagy emelkedik, megi nt nem lehet kizáró ok vagy éppen bezáró ok. Tehát azt mondom, minden iskola esetében külön kell megvizsgálni annak a lehetőségét, hogyan lehet biztosítani az adott településen az adott óvodának, az adott iskolának a belátható, hosszabb távú nyugalmas idős zakot, amely alkalmas arra, hogy kicsit összeszedje magát az a közösség, az a település, és érdemes legyen oda beköltözni, ott maradni. Éppen ezért javasolom nagyon erősen ezt a kétesztendős moratóriumot, amely ilyen nyugalmi állapotot okozna a nagy belpol itikai csatározások közepette is. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Szabados Tamás államtitkár úr. Parancsoljon, öné a szó. SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Azért kértem szót, kedves képviselőtársaim, mert Lezsák Sándor képviselőtársam valóban komolyan beszél, és komolyan gondolja azt, amit mond, ezért megtiszteljük egymást azzal, ha válaszolunk egymásnak, és vitatkozunk egymással. Az az elgondolása, amit, úgy gondolom, jó szándékból tett meg, a kétéves moratóriumnak nincsenek meg a jogszabályi feltételei, ez egy eléggé megvalósíthatatlan javaslat. De nem ezért kértem szót, ezt elmondták volna mások is, hanem azért, mert az elmúlt tíz évben, de főleg az elm últ kilenc hónapban nagyon sok helyen jártam. Jártam aprófalvas településeken, és nem mondanám azt, amit a képviselő úr, hogy mindenáron és minden körülmények között, csak azért, mert ott, abban a faluban iskola van, fenn kell tartani az iskolát. Mit szól ahhoz, képviselő úr, hogy ma vannak olyan települések, ahol olyan iskolák működnek, ahol, mondjuk, harminc cigány tanulón kívül nincs más az iskolában? Mit szólna egy olyan településen, ahol, mondjuk, a szülők tömegével viszik el a gyerekeiket autóval, azo k a szülők, akik megtehetik ezt? Középosztálybeli gyerekeket, az orvos, a református pap, az agrárértelmiségi gyerekét viszik el, és urambocsá, még az ott tanító pedagógus is elviszi a gyerekét. Mit csinál az ilyen iskolákkal? Visszatérek ahhoz, kedves kép viselő úr - és ezt én is komolyan gondolom , hogy itt a minőség fog dönteni, és a szülők fognak dönteni, mert a szülőknek, a gyereküknek egy életük van. Csak olyan iskolát szabad támogatni, ahol minőségi oktatás van. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) Abban egyetértek önnel, hogy azt viszont támogatni kell.
