Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár:
798 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Pósán Lászlónak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon! DR. PÓSÁ N LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Lezsák képviselő úr a beszédében említette BadenWürttemberget, hogy ott is voltak iskolabezárások és így tovább, de ugyanakkor azt is említette - nem tudom, ez mennyire maradt meg a fülekben , hogy most hatalmas erő feszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az egykor ostobán felszámolt kisiskolákat próbálják újra feléleszteni. Azt gondolom, az okos ember a más kárán tanul, nem a saját kárán, tehát érdemes tanulnunk másoktól, é rdemes megfontolni dolgokat. Annál is inkább érdemes megfontolni dolgokat, mert tudomásom szerint viszont a szomszédos Bajorországban még nem követték el ezt a butaságot, úgyhogy e tekintetben nyilvánvalóan Németország is eltérő példákat tud produkálni. Eb ből a szempontból, azt gondolom, tanuljunk a németektől, mert van mit. A másik dolog, ami most megütötte a fülemet - és lehet, ha rosszul értem, akkor előre is megkövetem , de államtitkár úr, ha jól értem, azt az iskolát, ahonnan a református pap, a helyi pedagógus meg az állatorvos és a többi elviszi a gyerekét egy másik iskolába, és marad harminc cigány gyerek, akkor azt be kell zárni? Azt gondolom, ez itt nagyon rossz irányba vivő gondolatkör. Akkor hol van az esélyegyenlőség kérdése? Mit lehet itt kezd eni? A harminc cigány gyereket akkor hol fogjuk taníttatni? Azt nem vitatom, hogy szabad iskolaválasztás van a szülők részéről, én ezt nem vitatom, de ha egy adott helyen magát az infrastruktúrát felszámoljuk, akkor a lehető legrosszabbat fogjuk elérni, má r csak annál is inkább, mert sok esetben az utaztatási procedúra még nagyobb iskolai hiátust fog eredményezni a gyerek részéről, egyszerűen nem fog eljárni. Azt gondolom, ez rossz irányba vivő gondolat lenne. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépe n. Kétperces felszólalásra megadom a szót Szabados Tamás államtitkár úrnak. Parancsoljon! SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár : Valószínűleg én fogalmaztam rosszul, képviselő úr. Ahol a harminc cigány gyerek ott marad, meg a szegény gyerek ott marad, a többszörösen hátrányos helyzetű gyerek ott marad, és senki más nem marad ott, azok az iskolák a szegregáció biztos melegágyai. Azokban az iskolákban azok a gyerekek nem fognak jó oktatásban részesülni. Azok a gyerekek soha nem fognak beilleszkedn i a magyar társadalomba. Azok a gyerekek biztos, hogy a munkaerőpiacon nem fogják megállni a helyüket. Azok a gyerekek soha nem fognak integrált nevelésben részesülni. Azok a gyerekek ott, rögtön gyerekkorukban rossz sorsra vannak ítéltetve. Én nem ilyen i skolát képzelek el a magyar gyerekeknek. Én nem ilyen iskolarendszerben gondolkodom. Én olyan iskolában gondolkodom, ahol valóban minden gyerek megkapja a lehetőséget, hogy jó oktatásban részesüljön. És ha azt olyan körülmények között lehet megtenni - és u rambocsá, nem lehet ma Magyarországon ezt a kérdést feltenni, mert politikai anyázások vannak ez ügyben , hogy társulásban is lehessen jó oktatást létrehozni, kistérségi társulással, ahol mindenki ismeri egymást, nem csak két szomszédos település vagy egy harmadik település, ahol átláthatóak a viszonyok, és úgy is meg lehessen oldani az alapfokú oktatást. De hogy erről még beszélni se lehessen, és az oktatás elleni merényletnek nevezik, hogy ezeket az iskolákat, a szegregáció melegágyait megszüntetjük, akk or önnel nincs miről vitatkoznom, kedves képviselő úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)