Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
736 azért volt alkalmatlan, mert a tanár és a diák közötti bizalmat tulajdonképpen ezzel a tö rvénnyel szerették volna helyre tenni. A tanár és a diák közötti viszonyt, azt hiszem, nem törvényekkel és nem a törvény alapján tudjuk helyre tenni, hanem, ha a tanár kiérdemelte a diák bizalmát, akkor ezzel el tudta érni azt a célt, amit már soksok peda gógus is követett, és természetesnek tartjuk azt, hogy soksok pedagógus várta már ezt a törvénymódosítást; ha oda eljutunk ennek a vitának a végén, nem akarom Szabó képviselő úr cinikus megjegyzését megismételni, hogy nem lenne már harc emiatt, hanem tény leg egy olyan kompromisszum elé tudnánk nézni, amivel azt tudjuk mondani, hogy igenis a tanár és a diák bizalmi viszonyát akarjuk mi helyre tenni, és talán nem is annyira a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Guszto s Péter a következő felszólaló. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Bizonyítandó, hogy más irányba szeretném terelni a vitát, most megpróbálom más irányba terelni a vitát. Röviden szeretnék ahhoz hozzászólni, amit Lezsák Sándor képviselőtársam a könyve k tankönyvvé nyilvánításának eljárási szabályaival kapcsolatban mondott. Ha jól értettem, akkor a tisztelt képviselőtársam - fel is írtam, talán szó szerint így mondta - a tananyag tartalmáért viselt kormányzati felelősségről beszélt, és azt sérelmezte, ho gy a miniszter ebben az eljárásban ezek után, ha tetszik, másodfokú hatóságként fog eljárni, és első fokon pedig az Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont hozza meg ezt a döntést. Ezzel kapcsolatban arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy te rmészetesen van kormányzati felelősség ebben a témakörben, azonban a tananyag tartalmáért viselt kormányzati felelősség, mint olyan, adott esetben veszélyes is lehet, könnyen kerülhet politikai megítélés tárgyává egy adott tankönyv, mondjuk, egy történelem, társadalomismereti vagy bármilyen más tankönyv tartalma. (14.50) Így pedig az, hogy a tankönyvvé nyilvánítási eljárás folyamatába be van iktatva egy szigorúan szakmai szempontokat érvényesítő szervezet, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpon t, az a szabad demokraták véleménye szerint egyrészt indokolt, másrészt üdvözlendő dolog. Felhívnám képviselőtársam figyelmét arra, hogy másodfokon még mindig ott van a miniszter eljárási lehetősége, illetve felelőssége ebben a kérdésben. ELNÖK (Harrach Pé ter) : Lehet, hogy új irányba terelődött a vita, mert két új felszólaló nevét látom a monitoron. Pósán László képviselő úr, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Valóban a tankönyvpiac rendjéről szóló részekhez szeretnék hozzászólni. TataiTóth András említette azt, hogy az adminisztratív eljárásokban szeretnének könnyítéseket eszközölni. Azt gondolom, ez üdvözlendő. Minden ésszerű és racionális adminisztratív könnyítés csak hasznára válik mindenkinek. Ellenben van egy kérdéskör, amit jó len ne pontosítani és tisztázni. Nevezetesen az, hogy a tankönyvek eddig áfamentesek voltak, mostantól kezdve áfakötelezettség terheli őket, és innentől kezdve a tankönyvmegvásárlást nem lehet elrendezni szimplán egy nyugta kiállításával. Ennél komplikáltabb l esz a dolog. Úgyhogy ha ezt a részét nem sikerül rendbe tenni, akkor az adminisztratív könnyítésre irányuló egyéb szándék sajnos nem fog célt érni. Tehát szeretném, ha e tekintetben közösen tudnánk gondolkodni, hogy ésszerű megoldásokra jussunk. A másik do log, ami elgondolkodtatott, és egyelőre nem tudom rá a választ, de mindenesetre nem túl pozitív véleményem van, nevezetesen a tankönyvjegyzékre történő felkerülés, ami államigazgatási eljárás keretében fog a jövőben történni: az eddigi pályáztatási rendsze r megszűnik. Ez az én értelmezésemben egyik oldalról nézve az OM és a hozzá tartozó, általa felügyelt szervezetek részéről egy központosítás. A másik oldalról viszont a közoktatási törvény korábbi
