Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
737 módosításával önök a kerettanterveket felszámolták, gyakorl atilag az egyes intézményeknél viszonylag nehéz sztenderdizálást elérni. Kérdés az, hogy milyen logika mentén, hogyan történnek a tankönyvpiac szempontjából a tankönyvjegyzékbe történő felvételek. Innentől kezdve ugyanis számomra ez most még átláthatatlan, és bizony némi aggodalomra okot ad. Úgyhogy ezeket a kérdéseket jó lenne megválaszolni, és azt gondolom, módosító javaslatokkal e tekintetben a kellő pontosítást illő majd megtennünk. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Lezsák Sándoré a szó. LEZSÁK SÁNDOR (M DF) : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Gusztos Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy kicsit félreértett. Én tulajdonképpen arról beszéltem, és akkor most bővebben, hogy ezt a törvénytervezetet túlírtnak, túlszabályozónak vélem. Teljesen fölöslegesen ismétel d olgokat, teljesen fölöslegesen szabályoz oly módon, hogy önmagával is több helyen ellentmondásba kerül. Ezt egyébként módosító indítványokkal majd jelezzük, ez nem a részletes vita, csak általánosságban jegyeztem meg. De általánossá gban azt is szeretném megjegyezni, hogy a miniszter felelőssége egyértelmű. Az, hogy kétlépcsős ez a felelősség, illetve az OKÉV felelősségét emeli ki, és másodfokon dönt vitás kérdésekben a miniszter, ezt fölöslegesnek tartom így megjeleníteni. Végső soro n a tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatban a miniszter felelőssége egyértelmű, akár tartalmilag, akár más vonatkozásban. Ezt lebontani nem ennek a törvénynek a feladata. Tehát továbbra is azt mondom, hogy a jó törvény nem zavarja túlságosan az életet; ez m egzavarja, hiszen nagyon sok olyan belső ellentmondása van, amelyik jelzi számomra, hogy ugyanazok készítették ezt a tervezetet, mint akik a közoktatási törvény módosítását is. Ennek lett aztán következménye a titoktartási kötelezettségekkel kapcsolatos fe szültség, ellentmondás, amivel kapcsolatban egyébként nekem továbbra is az a véleményem, hogy gratulálok a kormányzatnak, hogy időben felismerte, és gyorsan döntött, és végül is talán nyugvópontra kerül az, ami egyébként teljesen egyértelmű volt a pedagógu stársadalomban. Nem fogadta el ezt a törvényt, kivetette magából. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Pósán László képviselő úrnak adom meg a szót. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Gusztos Péter vezérszónoklatához kapcsolódóan van néhány észrevételem. Úgy fogalmazott képviselő úr, hogy üdvözlendő lenne, ha az ár mellett a minőség is fontos szempont lenne a tankönyveknél. Elvben ezzel egyet tudok érteni, és azt gondolom, ez helyes is lenne. Ám ne felejtsük el azt, hogy a gyakorlat sajnos ma az, hogy sok helyen az árkérdés sokkal fontosabb tényező, mint az esetleges tankönyvminőség. Éppen ebből kifolyólag azt gondolom, hogy gondolatmenetünk közel áll ebben a tekintetben egymáshoz, és közösen tudjuk akkor képviselni teljes joggal azt az állásp ontot, ami nem más, mint a kormányfő ígéretének számonkérésére, hogy ha ingyenesek a tankönyvek, innentől kezdve valóban ez a szempont ki fog esni. És nem lesz kérdés az egy kistelepülésen, szegény sorsú család számára, hogy az ár vagy a minőség dolgát kel ljen összehasonlítani, mert innentől kezdve tud választani. Úgyhogy remélem, e tekintetben tudunk együtt dolgozni. A másik fontos felvetése képviselő úrnak az esélyegyenlőség ügye volt, ennek a fontosságát hangsúlyozta. Egyet tudok ezzel érteni, akkor csak egyetlenegy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Ha verbálisan olyan sokszor elmondják, hogy ez milyen fontos, akkor tessenek is ennek érdekében cselekedni. Mert emlékeztetnék arra, hogy milyen lépéseket is tett az önök kormánya:
