Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
725 mértékben csökkenti annak lehetőségét, hogy olyan személyek vegyenek részt az iskolai tankönyvrendelés összeállításában, akiknek anyagi érdekük fűződik ahhoz, és ez így helyes. Túlzottan szigorú azonban abban az esetben, ha a tankönyv szerzője, aki jogviszonyban áll a kiadóval, egyben egy iskola vezetője, és így nem taníthat a saját könyvéből. Megengedő viszont akkor, mert semmi sem szabályozza, hogy az iskola egésze, a nevelőte stület ne fogadhasson el kedvezményt a kiadótól. Az üzleti életben ugyan elfogadott, hogy a vásárló kedvezményeket kap, de a tankönyvvásárlás esetében a vásárló nem az iskola, nem a nevelőtestület, hanem a gyerek, illetve a szülő. Tisztelt Ház! A javaslat 4. §a foglalkozik az ingyenes tankönyvellátás szabályaival. A tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három- vagy többgyermekes családban élő, egyedülálló szülő által nevelt vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló részére áll ingyene sen rendelkezésre a tankönyv. Képviselőtársaim, emlékezneke még önök a következő mondatra? “Én, Medgyessy Péter, egyezséget ajánlok a nemzetnek: ingyenessé tesszük a tankönyveket az általános iskolák első nyolc tanévében.” Nos, most, 2004 elején sem esik szó a teljes ingyenességről, csupán a rászorultsági elvről. (14.00) Kérdezem önöket, vannake olyan családok, ahol csak két gyerek van, de gondot okoz a tankönyvek megvásárlása. Bizony, vannak ilyen családok. Itt lenne az ideje a világos beszédnek. Itt len ne az ideje, hogy a bankárkormány egyértelművé tegye, teljesíteni kívánjáke, amit ígértek, vagy elismerik, hogy hitegették és becsapták az embereket. Végezetül aggályosnak tartjuk a tervezetben, hogy a tankönyvforgalmazó jogosult nyilvántartani a tanulók személyes adatait, számára továbbítható a tanuló neve, diákigazolványszáma, anyja neve, születési ideje, telefonszáma, lakcíme. Adatvédelmi, sőt alkotmányossági aggályaink vannak ez ügyben. Továbbra is kérem a kormányzatot, az államtitkár urat, hogy kérje nek írásos szakvéleményt az adatvédelmi biztostól. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Gusztos Péternek, az SZDSZképviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek. GUSZTOS PÉTER , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló Pánczél Károly bevezetőjében beszélt arról a sajátos helyzetről, mely szerint - az ő leírásában ezt így láthattuk, így láttatta velünk - a folyamatok egyik oldalán ott van a teljes magyar iskolai közösség, a pedagógus szakma, a szülői közösség, a diákok közössége, a másik oldalon pedig a mindenkori kormány, amely gonosz módon ideoda rángatja a magyar iskolát, a magyar iskolai rendszert, a ma gyar oktatási rendszert. Ezzel kapcsolatban néhány dolgot fontosnak tartok leszögezni. Legelőször is talán azt, hogy abban valószínűleg valamennyien egyetérthetünk ebben a Házban, legyünk konzervatív, szocialista vagy liberális képviselők, hogy a magyar ok tatás rendszere még messze van attól a Pánczél Károly képviselőtársam által is szorgalmazott állapottól, hogy az esélyegyenlőséget valóban sokkal nagyobb erővel legyen képes megteremteni. Azt gondolom, minden egyes kormány szíve joga és egyben kötelessége is az, hogy ha ilyen irányú feladatokat érez, akkor ezekbe az irányokba lépéseket tegyen. Úgy emlékszem, az előző kormányzati ciklus sem volt mentes az oktatás területén folytatott törvénykezéstől, és azt gondolom, hiba is lenne azt várnunk egy kormánytól, hogy négy évig ne hozzon jogszabályokat ezen a területen. Az az állapot, amelyben ez ideálisnak tűnik fel, mármint az
