Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
726 az állapot, hogy nem történik semmi ezen a területen, szerintem a dolgok hamis beállítása. Egyébként feltételezem, hogy az előző kormányz at alatt is azért születtek oktatáspolitikai döntések, és azért születtek törvények ezen a területen, mert az előző kormányzat is jót akart tenni ezen a területen. Nem gondolom, hogy mindig jót tett volna, sőt azt gondolom, nem egy esetben nem tett jót, de a jó szándékot feltételezem, és nagyon örülnék annak, ha ez a dolog kölcsönös lenne. A titoktartás kapcsán vissza fogok térni arra, hogy sajnálatos módon ez a feltételezés - tudniillik annak a feltételezése, hogy a kormányzat jó szándékkal nyúl ehhez a te rülethez, amikor annak a jogi szabályozásán változtatni, újítani kíván , nem nehéz ezt belátni, nem kölcsönös; erről majd egy kicsikét később. Ahogyan itt többen elmondták, az előttünk fekvő jogszabály két törvényt is módosít. Egyrészt a közoktatási törvé nyhez nyúl hozzá - erről később beszélnék , másrészt pedig a tankönyvpiac rendjéről szóló jogszabályt is módosítja. Ahogyan itt elhangzott, ennek több oka van, hogy miért van erre szükség. Ezek közül a legfontosabbak: az áfamentesség megszűnése, a bizonyo s körben ingyenesen lehetővé tett tankönyvhöz jutás, és ennek még számos oka van. A tankönyvellátás eljárási folyamatát kell tisztázni, a tankönyv árával kapcsolatos fogalmakat jó, ha tisztázza ez a jogszabály, és a tankönyv jóváhagyásának eljárásrendjét i s szabályozza az előttünk fekvő jogszabály. Kezdeném ezzel az utóbbival. Ahogyan itt korábban elhangzott, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont lesz első fokon, másodfokon pedig a miniszter, aki a tankönyvvé nyilvánításról és annak megszüntet éséről dönthet, illetve a szakképesítésért felelős szakmai miniszter teheti ezt a szakképzés szakmai könyveivel kapcsolatban. Nagyon fontosnak tartom azt - az előttem szóló TataiTóth András képviselőtársamhoz hasonlóan , hogy a kis példányszámú könyvekke l kapcsolatban is részletekbe menő, fontos és pontos szabályozást tartalmaz az előttünk fekvő jogszabály. Azt szeretném külön kiemelni, hogy a tankönyvjegyzékbe való kerülés feltétele a jogszabálytervezet szerint az, hogy a tankönyv elektronikus úton legye n átadva a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére. Amennyiben ez nem történik meg, ez a tankönyvjegyzékre való felvétel elutasításával jár. Ez egy fontos garanciális elem. Természetesen ilyen fontos garanciális elem az is, hogy ugyanígy a tankönyvjegyzékre történő felvétel elutasításával jár az is, ha az iskolai terjesztési árat az előző évi terjesztési árhoz képest aránytalanul, indokolatlanul kívánja megváltoztatni a forgalmazó. Az ingyenes tankö nyvvel kapcsolatban szintén szeretnék néhány dolgot tisztázni. Magam is emlékszem, 2002ben szabad demokrata képviselőjelölt voltam az országgyűlési választások idején, s mint ilyen, én is nagy figyelemmel követtem nyomon minden miniszterelnökjelölt és mi nden politikai párt választási ígéreteit. De e helyütt szeretném képviselőtársaimat arra emlékeztetni, hogy a kormánypárti többség jogalkotását érdemes a kormánypárti többség által elfogadott kormányprogramhoz képest értékelni. Nem titok, ez már több helye n elhangzott a nyilvánosság előtt, ebben a Házban is többször beszéltünk róla, nem teljes az egyetértés a kormánykoalíció pártjai között az ingyenes tankönyv tekintetében. Szocialista képviselőtársaim, így a szocialista miniszterelnökjelölt, később minisz terelnök, Medgyessy Péter természetesen elmondta a saját álláspontját az ingyenes tankönyvvel kapcsolatban. Én itt liberális képviselőként arra szeretném emlékeztetni önöket, hogy az oktatási miniszter, bizonyos Magyar Bálint többször elmondta a szabad dem okraták álláspontját ezzel a kérdéssel kapcsolatban, ez pedig röviden úgy foglalható össze, hogy vannak bizonyos elvi jellegű fenntartásaink azzal szemben, hogy alanyi jogon ingyenesen járjon a tankönyv. A rászorultsági elvet itt is érvényesítendő dolognak tartják a liberálisok, csakúgy, mint más területeken. Azt gondoljuk, hogy azok kapjanak ingyen tankönyvet, akik erre valóban rászorulnak. Azért gondoljuk ezt, mert így tartjuk igazságosnak. Az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban egyrészt fontos nak tartom megerősíteni azt, amit TataiTóth András képviselőtársam is említett, miszerint ezek fontos és a tiszta beszerzéseket elősegítő szabályok, másrészt némiképp röviden vitatkozni azzal, amit Pánczél Károly
