Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
724 pedagóg usok aláírásgyűjtésbe kezdtek - nem használt. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia valláserkölcsbe ütközőnek minősítette a szabályozást - nem használt. Sőt, a miniszter egy írásbeli kérdésre azt válaszolta, a vallási meggyőződés és a jogtisztelet biztosa n nem ütközik a titoktartás kérdésébe. “Ahogy az egyház képviselői véleményt formálhatnak az Oktatási Minisztérium működésüket érintő intézkedéseiről, úgy az oktatási miniszter is formálhat véleményt az egyház képviselőinek szakpolitikai és politikai kérdé sekben nyilvánított álláspontjáról.”- volt a miniszter válasza a konferencia felvetésére. Tehát az egyházak véleménye sem használt. Az a törvénykezési düh, mely jellemezte az oktatási tárcát, a kormánypárti képviselők szavazatával átvitte a törvényt. A Fid esz az Alkotmánybírósághoz fordult a beadványával. Ez több hónap alatt felszívódó gyógyszernek bizonyult - ilyen gyógyszer is van. Pokorni Zoltán egyeztetésre hívta az érintett ombudsmant, szervezeteket, egyházakat, testületeket. Ennek a szakmai konszenzus nak az eredménye fekszik előttünk, az előző szabályozás elkészülte után egy évvel. Mi áll a törvényben most? A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése veszélyeztetné a gyermek érdekét. A pedagógust hiv atásánál fogva csak harmadik személyekkel szemben terheli titoktartási kötelezettség - ezt üdvözöljük, ellenzékből elért ritka siker. És üdvözlöm a módosítást jómagam is mint országgyűlési képviselő, mint pedagógus és legfőképpen mint apa. Tisztelt Országg yűlés! A tankönyvpiac rendjéről 2001ben fogadott el törvényt a parlament. A most beterjesztett javaslat nagyobbik része ezzel a területtel foglalkozik, jogosan, hiszen 2001ben is látszott, hogy a tankönyvpiac létrejötte és működése '9091 óta létező tény . Ez egy sajátos piac: sajátos, évi több tíz milliárdos piacról van szó, amelynek a hatásai végső soron a szülőkön csapódnak le. Ez az a piac, ahol a vásárló nem dönthet a nem vásárlás mellett. A tankönyvet mint árut piaci viszonyok között hozzák forgalomb a, de a szülő és a diák mintegy kényszervevőként vesz részt a folyamatban. A szülők fizetik meg a tankönyvek árának nagy részét, és a tankönyvek minősége a gyerekek tanulmányi esélyeit is befolyásolhatja. Tehát fontos rögzíteni a tankönyvjóváhagyás, tankön yvkiválasztás, tankönyvforgalmazás elveit, és indokolt esetben módosítani az alkalmazandó jogszabályokat. Üdvözlendőnek tartjuk a tankönyvpiac rendjében megjelent módosítások jelentős részét, a tankönyvek jóváhagyásának módosítását oly módon, hogy megfelel ő jogorvoslati lehetőség legyen. A vakok és gyengén látók tankönyvellátása érdekében tervezett szabályozást is támogatjuk. Javasoljuk beépíteni a diákok érdekében, hogy azok az iskolák, amelyek nem a tankönyvjegyzékben szereplő könyvekből tanítanak, azt cs ak szakvélemény birtokában tehessék, ne pusztán laikus véleményekre hagyatkozva. Amikor a PISAvizsgálatról, az oktatás minőségéről beszélünk, és amikor a tankönyvek vásárlása komoly állami dotáció mellett történik, akkor minden iskolában használatos könyv ről el kell dönteni, hogy tanítási célra alkalmase. Lehet, hogy csak drágább az a könyv, mint az a tankönyvjegyzékbe kerüléshez feltétel, de az is lehet, hogy olyan földrajzkönyv, amelyben egyetlen térképvázlat, fotó sincs; olyan történelemkönyv, amelyben hemzsegnek az ötszörösenhatszorosan összetett mondatok, néhány dátummal, névvel, történelmi fogalommal megtűzdelve; vagy olyan énekkönyv, amely pusztán dalszövegekből áll, minden készségfejlesztő feladat vagy kotta nélkül. (A jegyzői székben Podolák Györ gyöt dr. Világosi Gábor váltja fel.) Javasolni fogjuk, hogy a tankönyvnek nem minősülő kiadvány borítóján jelenjen meg: ez a könyv nem szerepel a tankönyvjegyzékben, mert nem felelt meg, vagy be sem nyújtották elbírálásra. Támogatjuk az összeférhetetlenség i szabályok megalkotását, hiszen gondot okozhat, ha a tankönyvrendelést, tankönyvforgalmazást olyan személyek bonyolítják, akik anyagilag érdekeltek abban, hogy milyen tankönyvekből folyjék a nevelőoktató munka. Az összeférhetetlenségi szabályok az előter jesztésben egyrészről szigorúak, másrészről megengedőek. Szigorú, mert jelentős