Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NYITRAY ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
690 átalakítása csak részeredményeket hozott, amelyek sem az ország védelméhez, sem a szövetségi kötelezettségek és felajánlások teljesítéséhez, sem az ehhez szükséges képességek minimumának kialakításához nem voltak elegendőek. Enne k elsősorban nem pénzügyi okai voltak, hiszen a Magyar Honvédségre fordított erőforrások 2000 óta az ország ígéreteinek megfelelően folyamatosan növekedtek. Az okok közül kettőt szeretnék kiemelni, amelyeket alapvetőnek tekintek. Az egyik a korábbi önálló nemzeti védelem szükségességét hangoztató védelmi biztonsági filozófia továbbélése, amely az ellenzék indoklásában és felfogásában ma is túlhangsúlyozottan tetten érhető, elsősorban a kisebb létszámú, de az elmúlt évtizedekben élő összes fegyvernemi és sza kcsapat elemeit magában foglaló kis tömeghadsereg formájában. Ez az elv azt jelenti, hogy minden eddigi szervezeti elemből meghagyunk valamit, ez békében kerül, amibe kerül, de fenntartjuk, még ha az eszközei már amortizálódtak, illetve korszerűtlenek is, néha múzeumi jellegűek. A másik a 61/2000es határozatban megfogalmazott úgynevezett lépcsőzetes fejlesztés, úgymint az első időszakban a személyi feltételeket, annak követelményeit és körülményeit, a másodikban a kiképzést és a felkészítést, a harmadikban a technikai eszközöket kell fejleszteni. Ez azt eredményezte volna, hogy a szükséges és a NATOban vállalt képességekkel csak a tízéves átalakítás vége felé rendelkeznénk. Ez a filozófia eredményezte azt, hogy 20012002ben a Magyar Honvédség alig rendelk ezett hadra fogható, felkészített, alkalmazható, bevethető alegységgel. A külföldi kötelezettségvállalásainkhoz szükséges erőket csak hosszú toborzás és felkészítés után tudták kialakítani. Egyre több kritika érte a Magyar Köztársaságot a NATO részéről, ho vatovább szavahihetőségünk is megkérdőjeleződött, és fennállt a reális esélye annak, hogy negatív példaként fogunk szolgálni az utánunk belépők számára. Amíg a korábbi időszakban a PfP, a “Partnerség a békéért”időszakban vagy a NATO előszobájában való vár akozás idején, majd a NATOfelvétel idején jó érzés volt Brüsszelbe elmenni, mert a magyar hadsereg állapotát megfelelőnek, a törekvéseinket pedig tiszteletre méltónak tekintették, az utóbbi időben egyre több keserű kritika lett az osztályrészünk, és sajno s ezekkel a kritikákkal egyet kellett érteni, nehéz volt ellenük mit mondani. Ezért az SZDSZ messzemenően egyetértett a 2002 végén beindított stratégiai felülvizsgálattal, annak újszerű módszerével, és főképp következtetéseivel. Fontosnak tartotta a gazdas ágfejlesztésben már régóta ismert értékelemzésnek az alkalmazását, és az annak alapján levont következtetéseket. Mindezek új védelmi filozófiára épülő, valódi haderőreformot, haderőátalakítást, illetve - ragaszkodva a beterjesztett határozati javaslat szó használatához - haderőfejlesztést tartottak szükségesnek előkészíteni, majd következetesen megvalósítani. E megállapításaimból, azt hiszem, logikusan következik, hogy a Magyar Honvédség további fejlesztéséhez új védelmi filozófiára és ennek megfelelő új or szággyűlési határozatra van szükség. (Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A beterjesztett országgyűlési határozat előzményei ismeretesek előttünk, noha erről a tisztelt ellenzéki képviselők mintha megfeledkeznének, ug yanis a stratégiai felülvizsgálat folyamatáról és részeredményeiről is több alkalommal kapott a honvédelmi bizottság autentikus, részletes tájékoztatást. 2003 közepén egy lőtéri bemutató alkalmával a felülvizsgálat végeredményét és az átalakítás teljes kon cepcióját is megismerhettük, melynek írásos anyaga ma is megtalálható a honvédelmi bizottságnál. Az országgyűlési határozati javaslat beterjesztését négy szakértői, illetve politikai egyeztetés előzte meg, amely négypárti volt, tehát a parlamentben ülő val amennyi erő, valamennyi frakció részt vett ebben az egyeztetéssorozatban, amelynek folyamán számtalan módosító javaslat került előterjesztésre és nagy részük elfogadásra. Az SZDSZ mintegy húsz konkrét javaslatából tizenhetet vettek figyelembe az előterjesz tők és a szerkesztők. Úgy érzékeltem, hogy az álláspontok ennek folyamán közeledtek egymáshoz, bár ez most már nem úgy tűnik, különösen az ellenzék előadásában - én azért bizakodó vagyok.
