Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VADAI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
684 önök kormányfője, Orbán Viktor legyen jelen. Másfelől pedig ajánlom figyelmükbe SaintPierre abbé mondandóját Az örökbéketervezet rövid foglalata című művéből. “Tartós és ál talános védszövetség nélkül nincs remény a bel- és külháborúk okozta bűntettek és szörnyűségek megszűnésére, nincs remény az egyetértésre a dogmák és vallási szakadások által megosztott keresztény nemzetek egymás iránti türelmére.” Az országgyűlési határoz ati javaslatok emellett meghatározzák a hazai területen és az ország területén kívüli képességeket, valamint a Magyar Honvédség szervezeti felépítését is. Ha megnézzük ezt a szervezeti felépítést, láthatjuk, hogy a Magyar Honvédség szárazföldi haderőből, l égierőből, logisztikai és támogató szervezetekből, a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumából, illetve a minisztériumnak közvetlenül alárendelt, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló szervekből áll. (10.30) Az országgyűlési határozati javaslat azt is kimondja, hogy a Magyar Honvédség meghatározó ereje továbbra is a szárazföldi haderőnem kell hogy legyen. Szervezeti felépítése a feladatainak legjobban megfelelő, valamint a szövetség követelményeit kielégítő könn yű, mobil, telepíthető, nagy mozgékonysággal és tűzerővel rendelkező, modulszerűen felépíthető szervezetekből álljon annak érdekében, hogy azok több, térben és időben különböző, eltérő jellegű műveletekben is felhasználhatók legyenek mind hazai, mind nemze tközi környezetben. A H/1874. számú országgyűlési határozati javaslat meghatározza a fejlesztés irányát is, amely három szakaszra osztja a 2013ig terjedő időszakot is. 2006 végéig az új szervezeti rendre, a meghatározott létszámra és a diszlokációra való teljes áttérés az első számú feladat, a katonai kiképzési rendszer átalakítása a szövetségi és európai uniós feladatokra; 2006 végétől külföldi műveletekre tervezett, valamint az integrált légvédelmi rendszer részét képező, feltöltésre tervezett alegységek alapfeladataihoz szükséges technikai eszközökkel és anyagokkal történő ellátása és ezen mobil, telepíthető, több harci és békeműveleti feladatokra egyaránt alkalmas kötelékek teljes alkalmazási készenlétének elérése. Emellett 2006ig feladat még a felesle ges haditechnikai eszközök és anyagok kivonása és a tárca kezelésében lévő ingatlanok számának jelentős csökkentése; emellett természetesen az állomány munka- és életkörülményeinek további javítása. A második szakasz 2010 végéig folytatódik, amely szakaszb an tovább folyik a szervezetek belső szerkezetének korszerűsítése, az új típusú harcászati repülőgépek rendszerbe állítása, a szövetség részére felajánlott erők új páncélozott és szállító harci járművekkel és a szükséges anyagi eszközökkel történő ellátása . A szárazföldi csapatok, a légierő és a logisztikai támogató csapatok kijelölt egységeinek 2010 végéig el kell érniük a számukra előírt készenléti és hadrafoghatósági szintet is. 2013 végéig pedig be kell hogy fejeződjön a haderő állományarányainak kialak ítása, a Magyar Honvédség harcképességének, kiképzettségének, technikai felszereltségének, infrastruktúrájának színvonala pedig lehetőleg el kell hogy érje a NATOhaderők átlagszínvonalát. Az országgyűlési határozati javaslat meghatározza a Magyar Honvédsé g maximális létszámát békeidőben, amely 40 ezer fő lehet. Ehhez logikusan kapcsolódik a H/1873. számú országgyűlési javaslat, amely részletesen ismerteti a 40 ezer fő megoszlását a különböző állománykategóriák között. Ez a létszám 5 ezer fővel kevesebben h atározza meg a Magyar Honvédség létszámát, mint a korábban többször módosított 124/1997es országgyűlési határozat. A létszámváltozásnak két alapvető oka van: egyfelől az, hogy létrejött az integráció a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar között, másfelől pedig megindult az önkéntes haderőre való áttérés. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a két javaslat a stratégiai és taktikai elemeket a megfelelő sorrendben tartalmazva, a feladatokat és fejlesztési irányokat kijelölve, a történetiség et sem mellőzve, a realitásokat és az ország teherbíró képességét figyelembe véve, a közjogi szabályokat betartva határozza meg a Magyar Honvédség jövőképét. Az elmondottakból tehát világosan következik, hogy megfelelően előkészített, jogilag és szakmailag megalapozott javaslatok
