Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VADAI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
683 rendezi a honvédség fejlesztését, hiszen 2004. május elseje után újabb kérdésekkel kell majd foglalkoznunk az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája kapcsán. Addig is rendezni kell közö s dolgainkat, és a védelmi felülvizsgálat első fejezetének lezárása, a soksok négypárti egyeztetés és a megfelelő előkészítés eredményei most végre két, egymással szorosan összefüggő országgyűlési határozati javaslat formájában kerültek elénk. Most nézzük a harmadik kérdést, azaz, hogy miért ebben a formában terjesztették be az alkotók a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányait és a Magyar Honvédség részletes bontású létszámát. Miért is országgyűlési határozati javaslat formájában ad ják közre ezeket az elképzeléseket? Mondhatnánk azt, hogy a szokásjog miatt, hiszen eddig is ilyen formában léteztek és jelentek meg a hasonló témájú ügyek a magyar közéletben. Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy itt, a parlament nyilvánossá ga előtt zajlik a vita, az országgyűlési határozati javaslatoknak köszönhetően. Nem egyszerűen arról van most szó, hogy a jelenlegi honvédelmi vezetés a négypárti egyeztetések és a közigazgatási viták után közöl valamilyen eredményt a magyar társadalommal a honvédség jövőjéről. A nemzet védelmének egy fontos pontjához érkezve szükségesnek ítélte meg mind a tárca, mind a kormány azt, hogy a széles nyilvánosság előtt folyjék le a vita a hadsereg jövőjéről, lehetőséget adva a magyar állampolgároknak arra, hogy azt nyomon követhessék, és ne csak a sajtóból értesüljenek olyan stratégiai kérdésekről, amelyek talán az ő életüket közvetve vagy közvetlenül is befolyásolják. A nagy, össznemzeti kérdések megvitatásának helye a parlament, éppen ezért a beterjesztett hat ározati javaslatok hozzájárulnak e kérdés széles nyilvánosság előtt történő általános és részletes vitájához. Végül a negyedik, de talán legfontosabb kérdés, hogy milyen tartalommal is születtek meg ezek az országgyűlési határozati javaslatok. Itt nem kívá nom ismertetni a határozati javaslatok szövegét, bízva abban, hogy azt mindenki elolvasta. Inkább csak néhány fontosabb pontot szeretnék kiemelni. Az országgyűlési határozati javaslatok meghatározzák a Magyar Honvédség fő feladatait: a Magyar Köztársaság s zuverenitásának és területi integritásának védelme, reális visszatartó erő megjelenítése a NATO kötelékében; a washingtoni szerződés alapján végrehajtott műveletekre való felkészülés, beleértve a más tagországok megsegítését is; a Magyar Köztársaság terüle tére érkező szövetségi erők részére nyújtandó befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak végrehajtása; a nemzetközi válságkezelő és békeműveletekben való részvétel megfigyelők, békefenntartó és békekikényszerítő alegységek küldésével, valamint egyéb nemzetközi műveletek; a terrorizmus elleni harc katonai feladatainak végrehajtása, és végül a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához való hozzájárulás keretében a két- és többoldalú kapcsolatokból eredő kötelezettségek teljesítése; a nemzetközi szerző dések által meghatározott fegyverzetellenőrzési feladatokban és humanitárius segítségnyújtási akciókban való részvétel. Ez a rész pontosan olyan sorrendben határozza meg a Magyar Honvédség fő feladatait, amely világosság teszi mindenki számára, hogy a mag yar biztonságpolitikai filozófia alapja az ország területi épségének védelme, amely az alkotmányból eredő kötelezettség, illetve a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, fő helyen említve természetesen a NATO keretén belüli feladatainkat, ami a nemzetközi szerződések jóhiszemű teljesítésének nemzetközi jogi kötelezettségéből fakad. E kettő együttesen alkot egységet. Persze, most fel lehet hördülni, hogy íme, egy újabb példa, és engedjék meg tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy az önök szavajárását idé zzem, tehát íme egy újabb példája annak, hogy a liberálbolsevik kormány és annak egy újabb Amerikabarát képviselője ki akarja szolgáltatni az országot a NATOnak, hogy csak a szövetségben tudunk gondolkodni, nem törődve semmivel. Különben is, Magyarország egy középhatalom itt, a Kárpátmedencében, úgyhogy lehet itt fegyverkezni ész nélkül; az pedig a nemzeti érdekek ellen való, ha a NATOban is gondolkodunk. Erre csak két megjegyzésem lenne. Egyfelől, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, önök is támogatták 1999ben NATOtagságunkat. Vigyáztak is arra, hogy a belépési ceremónián csak az
