Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
675 szükséges hadfelszereléssel, hogy a kijelölt alegységek a vállalt határidőre elérjék alkalmazási készenlétüke t. Befejeződik a felesleges haditechnikai eszközök, anyagok kivonása és a tárca kezelésében lévő felesleges ingatlanok átadása. A Magyar Honvédség kezelésében lévő ingatlanok mennyisége jelentősen csökken. Az átalakítás második időszakában, 2010ig folytat ódik a szervezetek belső szervezetének korszerűsítése, a csapatok új harci és gépjárművekkel, fegyverzettel és a szükséges anyagi eszközökkel történő ellátása. A szárazföldi csapatok és a légierő kijelölt harci egységei elérik a számukra előírt készenléti, hadrafoghatósági szintet. A Magyar Honvédség objektumainak száma további mintegy 20 százalékkal csökken. A harmadik időszakban, 2013ig folytatódik a haderő minőségi fejlesztése. Megtörténik a csapatok átfegyverzése korszerű eszközökkel, befejeződik a had erő létszám- és állományarányainak kialakítása, a 2006ig bevezetett új kiképzési rendszer alkalmazásával az állomány kiképzettségében, a feladatok végrehajtásában döntővé válik a jártasság és a készség. A személyi állomány élet- és munkakörülményeinek szí nvonala felzárkózik a NATO tagállamainak szintjére. A haderő mentesül a felesleges ingatlanjaitól, anyagaitól és eszközeitől. A haderőfejlesztés során felszabaduló erőforrások és a feleslegek értékesítéséből várható bevételek is alapul szolgálnak az új kép ességek megteremtéséhez. A fejlesztési időszak végére a haderő tízéves építési folyamatának eredményeképpen egy modern, jól felszerelt és rugalmasan alkalmazható haderő jön létre. Költséghatékony finanszírozása, körültekintő erőforrásgazdálkodása mellett a Magyar Honvédség a magyar munkaerőpiac egyik legjelentősebb szereplőjévé is válik. A honvédelmi tárca a tervezetről 2004. január 15. és február 3. között két szakértői és két politikai egyeztető megbeszélést tartott a parlamenti frakciók képviselőivel és szakértőivel. A tárgyalások során a pártok elfogadták egy új országgyűlési határozat kidolgozásának indokoltságát, egyetértettek az önkéntes haderőrendszeren alapuló professzionális haderő kialakításának szükségességével, és megegyeztek a NATOtagsággal ö sszefüggő haderőfejlesztési kérdésekben. A tárgyalásokon a pártok képviselői által felvetett javaslatok, észrevételek jelentős része elfogadható és a tervezet véglegesítése során figyelembe vehető volt. Ugyanakkor az ellenzéki pártok részéről fontosnak ta rtott, de a határozattervezet elvi alapjait érintő, azt megváltoztató javaslatokat nem tudtuk elfogadni. Ilyenek voltak a nemzetőrség létrehozására, valamint a területvédelemmel és mozgósítással kapcsolatos feladatokra vonatkozó irányelvek meghatározására irányuló javaslatok. Mint ismeretes, a 17/2003. számú országgyűlési határozatával az Országgyűlés a nemzetőrség kérdéskörét levette a napirendről, és emellett források sem állnak rendelkezésünkre az elképzelés végrehajtására. Az önkéntes professzionális ha derő létrehozása, az új képességek kialakítása során a haderőfejlesztési koncepció nem számol mozgósítással, nem számol önálló területvédelmi szervezetekkel. A Magyar Honvédség béke- és háborús szervezete nem tér el egymástól, a különbség a feltöltöttség mértékében van. (9.50) A békében teljes mértékben fel nem töltött katonai szervezetek alapvetően nem mozgósítással, hanem döntően az önkéntes tartalékokból kerülnek kiegészítésre. A területvédelmi feladatokat a meglévő csapatokhoz telepítjük, az úgynevezet t Malakulatok és a területvédelmi erők pedig megszűnnek. A békeműveletekben egyidejűleg részt vevő erők nagyságának, létszámának és az erre fordítható összegnek a tárcaköltségvetés százalékában történő meghatározását, ezáltal korlátozását azért nem tudtuk elfogadni, mert a NATO keretében végrehajtott békeműveletekben való részvétel engedélyezése a kormány hatáskörébe tartozik, a nem NATOkötelékben végrehajtandó békeműveletekben való részvételről pedig minden esetben az Országgyűlés dönt. Ilyen módon a lét szám meghatározása előzetes korlátozást jelentene, a békeműveletekre felhasználható források
