Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 1 (127. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
652 Hozzászólásra megadom a szót Pap János képviselő úrnak, Fidesz. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Ige n tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy csatlakozom három képviselőtársamhoz, mint ahogy, remélem, a jövőben az utak csatlakoznak egymáshoz, és semmilyen gond nem lesz az útelágazásoknál. Igen későn vagyunk már, én környezetvédelmi témánál szoktam meg, hogy ki ürül a Ház, és valóban hosszúak lehetünk, ha Göndör képviselőtársamat is ki tudtuk beszélni a parlamentből - ez egy nagy teljesítmény, azt gondolom , nem bírta kivárni. Pedig a lényeghez értünk, azt gondolom, tudniillik az egész koncepció nagyon keveset é r, ha erről nem beszélünk. Tudniillik ha a pénzügyi dolgokról nem esik szó, és mindazokat az adatokat figyelembe vesszük, amiről Ivanics képviselőtársam beszélt, akkor nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a közlekedési koncepció egyezred részéről van szó éppen, ha ezt a néhány évet nézzük, tizenkét évet az ezer évekhez viszonyítva. Egyébként én nem aggódnék ennyire. Tudniillik ha az utak így kopnak, ahogy kopnak, akkor nagy probléma nem történik. Két dolgot kell tenni: előbbutóbb elérjük azokat a római útalapoka t, amelyek nem koptak el több ezer év alatt sem, tudjuk használni őket, csak nem ezekkel az eszközökkel, amelyek vannak. Tehát út van, eszközt kell választani hozzá, és azok kiválóan használhatók. Szóval, nem viccnek szántam ezt egyébként, államtitkár úr. Ha valóban van egy olyan tendencia - és valószínűleg van ilyen tendencia , amikor majd fölemelkedünk a földről, nemcsak lélekben, hanem valóságosan, fizikálisan is, és valamilyen repülő eszközt használunk, akkor valóban nem kellenek utak. De ezzel a tende nciával, amivel most rendelkezünk, komoly bajok lesznek. Tudniillik lehet azt mondani, hogy egy térséget feltárunk, és gyorsforgalmi úttal, autópályával eljutunk oda, az autópálya mellé ipari parkokat létesítünk, az ipari parkok ban megjelennek a korszerű, környezetkímélő, környezetbarát üzemek - csak ezekbe az üzemekbe el kell vinni az embereket. Az lehet, hogy az üzemet nem a faluba visszük, viszont az emberek a faluban laknak továbbra is, valószínűleg ott fognak lakni, és a tel epülésekről el kell vinni őket az üzembe. Csak az nagyon nehezen képzelhető el, hogy, mondjuk, egy gyár letelepedik az autópálya mellé, és egy tizenöt kilométerre lévő faluból – mondjuk, három falu helyezkedik el ezen a tizenöt kilométeren - három óra alat t ér oda a busz, amivel odaviszik az embereket. Ez nagyon nagy baj lenne, tudniillik akkor az ipar sem fog megtelepedni, mert nem elégséges az, amit tervezünk, hogy gyorsforgalmi utakkal, autópályákkal kiépülünk, közben a mellékutak nem épülnek ki. Az a há ttértanulmány is jól mutatja azt, hogy talán a mellékutakra, a másod, harmad- és negyedrangú utakra többet kellene költeni, hiszen sokkal hosszabbak, sokkal nagyobb részt tesznek ki, mint a főutak. Ezért aztán én azt gondolom, hogy ez a módosító indítvány , amelyet Ivanics képviselő úr beterjesztett, feltétlenül támogatásra érdemes, és akkor is érdemes ez, igen tisztelt államtitkár úr, ha egyébként az derül ki, amit az elején egy picit talán viccesen próbáltam mondani - persze, a helyzet közel sem vicces , az jön ki, hogy ez a program meg az a pénz, ami van rá, mondjuk, az egyszázad részére vagy az egyezred részére elég. Akkor el kell gondolkodni, hogy mit kell tenni. A csatlakozásunk kapcsán talán infrastruktúra fejlesztésére tudunk támogatásokat szerezni, akkor a saját részünket kell megteremteni, akár adott esetben egyébként hitel formájában is - elképzelhető egyébként, hogy úgy is megérik ezek a fejlesztések, hiszen a másik oldalon többet hoznak be. Mondjuk, ha csak azt a részt nézzük, hogy mi olcsóbb: m egcsinálni az utat, vagy ilyen autóellátottság mellett, mondjuk, két falu között egy vasárnapi, szomszéd faluba elutazás esetén tengelytörés, különböző csapágyak mennek tönkre; még mindig olcsóbb, ha egyébként az utakat hozzuk helyre, és valahol ezek megté rülnek, és ezt, azt gondolom, a lakosság is támogatná. Igen tisztelt Államtitkár Úr! Én arra kérem önt, hogy azokat a számításokat, amelyek benne vannak a háttéranyagban, és amelyek próbálják érzékeltetni egyébként, hogy mindez mibe kerül, és
