Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 16 (122. szám) - Dr. Kontrát Károly (Fidesz) - a belügyminiszterhez - “A pénztáros a pénzzel megszökött, avagy kifizeti-e belátható időn belül a Belügyminisztérium a jogosan járó ruhapénzt a rendvédelmi dolgozóknak?” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
53 Köszönöm a szót, e lnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Ma bizonytalanság uralkodik a rendvédelmi szerveknél. A zűrzavaros állapotot sajnos csak tovább fokozzák a belügyminiszter sokszor önmagának is ellentmondó nyilatkozatai. A sok ígéretet és fogadko zást a szocialisták már próbálnák elfelejteni, de a rendvédelemben dolgozó több tízezer ember emlékezetében élnek még a kormánypárti nyilatkozatok a kiemelt béremelésről, a technikai eszközök korszerűsítéséről, az erkölcsileg és anyagilag is megbecsült sze mélyi állományról. Akkor most nézzünk egy aktuális és zsebbe markoló problémát! A jóléti rendszerváltás elérte a hivatásos állományúakat is Magyarországon; az emberek tanácstalanok a jogosan járó ruhapénzük kifizetésének idejével és módjával kapcsolatosan. A Legfelsőbb Bíróság 2003 novemberében jóváhagyta a zalai rendőrök által indított próbaperben a Zala Megyei Bíróság által hozott jogerős ítéletet, amely szerint a hivatásosok számára ki kell fizetni a 2002es ruhapénzük jogtalanul visszatartott részét. 20 03ban a rendőrkapitányságok sorra elutasították a rendőrök szolgálati kérelmét, és nem fizették ki az általuk kért ruhapénzt. A több száz érintett azért fordult országszerte bíróságokhoz, mert két nagykanizsai társuk 2003 márciusában jogerősen megnyerte a zt a próbapert, amit a 2002ben esedékes ruhapénzükből, aminek összege 82 500 forint volt, az ön utasítására visszatartott 47 500 forint kifizetéséért indítottak. Azóta ők már mindketten megkapták a ruhapénzt, de társaiknak, a több mint 24 ezer hivatásosna k ma sem fizettek, azért, mert a Belügyminisztérium nem értett egyet a jogerős ítéletben megfogalmazott döntéssel, és felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Miniszter Asszony! Ön azt nyilatkozta ezt követően, hogy László Csaba korábbi pénzügyminiszterrel me gegyezett a pénzek kifizetéséről, igen ám, de a rendvédelmiek ma sem kapták meg a pénzt. Majd azt nyilatkozta, hogy Draskovics Tibor csomagkészítő nagymesterrel, aki mintha tudomást sem venne elődje ígéretéről, beszélt a ruhapénzek kifizetéséről. Itt tartu nk most. Tisztelt Miniszter Asszony! Kérdezem: mikor fizetik ki a rendvédelmi dolgozóknak az immár jogerősen járó ruhapénzüket? Miért nem tartja a belügyminiszter tiszteletben a jogállamiság egyik alapvető pillére, a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét? Fe lelősnek érzie önmagát a miniszter asszony a kialakult helyzetért, azért, hogy a hivatásos dolgozók a mai napig sem kapták meg jogos ruhapénzüket? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Az interpellációra Lamperth Móni ka belügyminiszter asszony adja meg a választ. Parancsoljon, belügyminiszter asszony! DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném tájékoztatni az érdeklődőket, tévénézőket, rádióhallgatókat és minden rendvédelmi dolgozót arról, hogy ma reggel rendelkeztem arról, hogy az összesen mintegy 1,7 milliárd forint maradéktalan és mielőbbi kifizetése érdekében a Belügyminisztérium saját szervei a költségvetésükön belül átcsoportosítják a szükséges összeg et. Ez azt jelenti egyébként konkrétan, hogy szerdáncsütörtökön körülbelül mindenkinek a számláján lesz a pénz. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Országgyűlés! Ma délután Medgyessy Péter miniszterelnök úr arról beszélt, hogy európai politikai st ílusra lenne szükség az Országgyűlésben, és én ezzel mélyen egyetértek. De azt gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy ehhez az is hozzátartozik, hogy az orcátlanságnak van határa. De úgy látszik, hogy önöknél nincsen. (Moraj és szórványos taps az MSZP sorai ban.) Ugyanis a következő történt: ön fölteszi nekem a kérdést, hogy felelősnek érzeme magam ezekért a döntésekért. Képviselő Úr! A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a 2001. június 1. napjától és a 2002. július 1. napjától járó (Moraj az MSZP soraiban.) u tánpótlási ruhapénzkülönbözetet, amelyet önök nem fizettek ki... - most, 2003 decemberében jutott el a Legfelsőbb Bíróságig, és most keletkezett ilyen