Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - Jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2002. évben megtett kormányzati intézkedésekről, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
489 Ezek a megállapítások akkor is süket fülekre találtak, és ezek a megállapítások kijelölendő stratégiai programként nem jelentkeznek az előttünk lévő határozati ja vaslatban. Nagyon sok gondolat van előttem még a sport kapcsán, amit idő hiányában nem részleteznék, talán a vita során majd még érdemes lesz rá visszatérni. Valóban csak jelzésértékűen szeretném jelezni a másik megállapítássorozatot a dohányzással, az alk ohollal, a droggal kapcsolatban, az életkorokat is tekintve, hogy akik először találkoznak ezekkel, milyen formában, hogy szokássá válik az alkoholfogyasztás, a dohányzás, és igen magas százalékban a gyerekek előtt - ez egész egyszerűen tragikus. Ne csodál kozzunk, hogy 1520 vagy 30 esztendő múlva nem lesz elegendő a társadalombiztosításra fordított összeg. Ma sem elegendő, hát majd akkor, ha ezek az egészségügyi állapotok vagy ezek következményei egészségileg is jelentkezni fognak majd a jövőben. És igen, itt mindannyiunké a felelősség, elsősorban a szülőké, nyilván adott esetben a döntéshozóké, akár helyi döntéshozók, akár országos szinten döntenek a különböző ezzel kapcsolatos megelőzési programokról, lehetőségekről. De semmi nem fogja pótolni a család ké rdését. Azok a döntések, amelyekről itt nagy előszeretettel beszéltek kormánypárti képviselőtársaim, messze nem segítik a családnak mint közösségnek a megerősítését. Sokkal mélyebb, sokkal perspektivikusabb és sokkal nagyobb stratégiai kérdésről van szó, é s nemcsak stratégiai kérdésről, hanem értékrendbeli kérdésről. Csak beszélünk, és a tettek elmaradnak. Ezért a Magyar Demokrata Fórum a következő időszakban több olyan javaslattal fog élni, akár a gyedet tekintve, amelyet kettőről három esztendőre szeretne kibővíteni, akár a gyed összegének növelését, amit (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) 50 százalékkal szeretne emelni, ami mind azt fogja szolgálni, hogy a család mint közösség legyen erős, mert ha ez így történik, akkor van esély arra, hogy ezek a mutatók valamivel jobbak lesznek a következő időszakban. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Béki Gabriella asszony, az SZDSZ képviselője. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos témát tárgyalunk, hiszen a gyermekek és az ifjúság helyzetéről szól ez a jelentés, valamint azokról a kormányzati intézkedésekről, amelyeket a címe szerint a dokumentum 2002re von atkozóan kellene hogy tartalmazzon. Előttem nagyon sokan dicsérőleg szóltak a tanulmányról, a jelentésről, és magam is azt mondom, hogy ez a dicséret sok tekintetben indokolt, különösen, hogyha a korábbi jelentésekhez hasonlítjuk ezt a jelenlegit. Azt kell mondanom, hogy máig nagyon sokat fejlődött a jelentések minősége. Mondom ezt azért, mert eszembe jutott, hogy amikor legelőször kapott ilyet az Országgyűlés, már nem is tudom, valamikor a '90es évek második felében, az talán, ha összesen 18 oldal volt, é s olyan színvonaltalan, hogy egyszerűen visszaadtuk, és nem engedtük, hogy a Ház tárgyalja. Ezt azért idézem fel, mert ez a közel 300 oldalas anyag tényleg színvonalas, és tényleg nagyon sok információt tartalmaz, részben ez a magyarázata annak, hogy megen gedem magamnak, hogy kritikai észrevételeket is megfogalmazzak ennek előrebocsátásával. Az rendben van, hogy olyan folyamatokról, tendenciákról van szó, amelyeket nem lehet egy naptári évben kezelni, bemutatni. Az rendben van, hogy ott idősoros táblázatok szerepelnek. Az már nincs rendben, hogy sok olyan idősoros táblázat szerepel az anyagban, ahol éppen a 2002. év hiányzik az idősor végéről, hiszen a címe szerint, még egyszer mondom, az anyag ezt az évet kellene hogy tárgyalja. Ilyen módon például ebből a 300 oldalból - csak egy kiragadott példa - nem lehet megtudni, hogy 2002ben hány bölcsőde működött, és hány bölcsődéskorú gyerek vette igénybe ezt a szolgáltatást.
