Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - Jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2002. évben megtett kormányzati intézkedésekről, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - STOLÁR MIHÁLY, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
483 Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az oktatási bizottság többségi véleménye tehát az, hogy ez a jelentés nem egyszerűen csak egy helyzetkép, nem egyszerűen csak leírása egy állapotnak, hanem egyben arra is alkalmas, hogy programot, feladatot, motiváló tényezőt jelentsen mindannyi unk számára. Mindannyiunk számára indíttatás legyen arra, hogy merjünk szembenézni problémáinkkal, merjünk szembenézni azokkal a gondokkal, amelyek előttünk állnak, és merjünk változtatni, ha ez szükséges. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP sorai ban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Stolár Mihály úr, a kisebbségi vélemény ismertetője. STOLÁR MIHÁLY , az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottsági kis ebbségi véleményünknek három pillére van. Az első: a jelentés a 2002. évről szól, amelynek félidejéig polgári kormányzás volt, ehhez képest a jelentés igen esetlegesen tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek a polgári kormány idejére tehetők. Nem tud ni, hogy ez azért vane, mert hajlamosak voltak megfeledkezni róla, vagy egyszerűen csak meghaladta a kormány erejét az egész 2002es kormányzati munkáról teljes képet adni. A második: olyan eredményeket könyvel 2002ben a Medgyessykormánynak, amelyek 200 2ben nem születtek meg, sok esetben később sem, sőt nemegyszer még a szándékok szintjén sem jelentek meg. A harmadik: az anyagot nagyértékben hitelteleníti, hogy a benne foglalt tények, adatok némiképp rendszertelenek, jelentős részben megbízhatatlanok, ö nkényesen vannak felsorakoztatva. Az első pillérhez visszatérve, a polgári kormány eredményeinek elhallgatására példát említenénk. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány nyújtott jelentős ösztöndíjtámogatásokat a hazai, köztük a r oma kisebbségeknek a felsőfokú tanulmányokhoz, a hátrányos helyzetű tanulók iskolai felzárkózását szolgáló oktatás jelentős támogatást kapott a közoktatásban, ami a jelenlegi támogatotti körnek például több mint kétszerese volt. Ezzel szemben a jelentésben az általunk második pillérnek nevezett rész tartalmaz olyan megállapításokat, amelyeket az anyag a Medgyessykormány érdemeként említ, pedig 2002ben még a döntésig sem jutott, nemhogy a cselekvésig, például a felsőoktatás kollégiumi ellátottságának terve zett javítása. Ehhez képes ez áll az anyagban: az új kormány kollégiumfejlesztési programot indított az átlagos ellátottság javítására, valamint az intézmények közötti különbségek csökkentésére, illetve megszüntetésére. Hasonlóképp említhetnénk a közoktatá si törvény 2003as módosításával és annak 2004. évben kifejtett hatásával kapcsolatos ügyeket, a kerettantervi tananyag csökkentésének 2003as megvalósítását. Sőt, az informatikai fejlesztések terén, ahol az oktatási miniszternek mindig ambiciózus tervei v oltak, a következő címek és ennek megfelelő tartalom szerepel a jelentésben: beszámoló a Sulinet jelenlegi helyzetéről, távlati céljairól. Ennek azonban igen csekély köze van 2002höz. A lakhatási támogatás esetében az anyag 2006ig vázolja fel a biztosnak mondott és egyre rózsásabb jövőt. Miközben azt bizonygatja, hogy addigra a lakhatási támogatás megkétszereződik, aközben tudjuk, hogy mi mindennek nő az ára: nő az ára az utazásnak, a jegyzeteknek és sorolhatnám, és ezt mind kisebb százalékban támogatja a kormány. Teljességgel torz, hamis a kép, amely bemutatja, hogy miben javult a gyermekek, fiatalok helyzete, és elhallgatja, hogy kormányzati döntések nyomán mi mindenben romlottak életviszonyaik, esélyeik. Végül a harmadik, ahol arra térek ki, hogy a jele ntés ténymegállapításaival is egyéb gondok vannak. Az ifjúság helyzetét jellemezve az adatok közé keveri a felnőtt népesség írásbeliségének vizsgálatára vonatkozó, nemcsak idejét, megjelenését tekintve korábban elvégzett vizsgálatot, de nem veszi mellé pél dául az ugyancsak fontos PIRLSmérést és a PISAvizsgálat eredményeit, ami nem kevés önkényességre utal a tények és adatok kezelésében.
