Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - Jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2002. évben megtett kormányzati intézkedésekről, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ECSŐDI LÁSZLÓ, az önkormányzati bizottság előadója:
484 (16.20) Vagy a jelentés szerint a Comenius 2000 programot Magyar Bálint miniszter folytatni akarta, sőt tervei vannak ve le, holott szétverte a programirodát, 2002ben le akarta állítani a programot, csak nem tudta. Mindennél beszédesebb, hogy most 2004et írunk, de a miniszter 2002 óta nem írt ki egyetlen pályázatot sem. Az azonban még kellemetlenebb, hogy az oktatási tárcá nak a jelentésbe foglalt tájékoztatásából kiderül, hogy a programot eredendően nem is érti, nem is ismeri, azt állítja ugyanis, hogy a Comenius 2000 programot át akarta alakítani az EUtrendekhez igazodó modellprogrammá - a miniszter nyilván nem tudja, hog y ez valójában egy modellprogram volt, és ezzel keltett nemzetközi figyelmet. Ezek után végképp hiteltelenek a jelentésben felsorakoztatott tervek, amelyeknek még ma, 2004ben sincs nyoma sem. A jelentés egészét tekintve meg kell állapítanunk, hogy számos pozitív folyamat, ami 2002ben akár az Orbánkormány, akár a szocialistaszabad demokrata kormány idején kezdődött, illetve akkor még támogatásra érdemesnek bizonyult, mára sorjában sorvad el, vonják ki belőle a pénzt vagy ítélik megszűnésre: az otthontere mtési támogatás szűkülése, a diákhitel feltételeinek romlása, az utazási terhek növekedése, a hallgatói juttatások többsége reálértékének csökkenése, az esélyteremtő programok céltévesztése. Összességében azt mondhatom, hogy a jelentést általános vitára al kalmatlannak tartjuk, mert nem ad valós képet a 2002es évről, összemosódnak a tények, a tervek, a szándékok, elhallgatja azokat a kedvezőtlen tendenciákat, amelyek a kormányzati döntések nyomán álltak elő. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megad om a szót Ecsődi Lászlónak, az önkormányzati bizottság előadójának. ECSŐDI LÁSZLÓ , az önkormányzati bizottság előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A 106/1995ös országgyűlési határozat kötelezi a mindenkori kormányt, hog y évente jelentést készítsen a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról. Ez jó alkalom arra, hogy a mindenkori politika szembenézzen és szembesüljön azzal, hogy tette valamit a gyermekekért, illetve a fiatalok életkörülményeiért, helyzetéért, és ha tett, az milyen mértékben befolyásolta pozitív vagy negatív értelemben az érintettek helyzetét. Számunkra nagyon fontos és előremutató tényező volt, hogy a jelentést a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálásával készítette el a kormán yzat, és hogy a kormányzat a kormányzat egészére szólóan készítette el ezt a programot, nem egyegy tárcára, ami talán azt is jelképezi, hogy ez a program, ez a munka nem lehet egyegy tárcának a specialitása, hanem átfogónak, koncepciójában és tevékenység ében is átfogónak kell lennie. Talán egykét fontos adat a jelentésből, ami azért is érdekes, mert úgy általában mi, politikusok sokat beszélünk az ifjúságról, a fiatalokról, de amikor konkrét adatokat látunk, akkor szembesülünk az adatok súlyosságával, il letve komolyságával. Egy nagyon fontos adat, hogy a ma születő nemzedék 36 százalékkal kevesebb, mint a szüleik nemzedéke. A gyerekes családokban a szegénységi ráta kétszer akkora, mint az átlag. Egy ma születő gyermek várhatóan 67 évvel kevesebbet fog él ni, mint európai társai, szüleihez képest azonban nőtt a várható élettartama. A táplálkozás, a stressz, a mozgásszegény élet rontja a várható élet hosszát és minőségét: a 1517 éves lányok fele, a fiúk közel egyharmada fáradt, ideges és neurotikus tünetekr e panaszkodik. A fiatalok keményen elítélik a kábítószereket, a dohányzást és az alkoholt, mégis élnek velük: a 17 éves fiúk majdnem 70 százaléka, a lányok 40 százaléka volt már részeg életében.
