Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - IVANICS FERENC (Fidesz):
450 Köszönöm szépen. Tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy szavazógombbal jelezték felszólalási szándékukat Ivanics Ferenc, Mécs Imre, Hadházy Sándor, Devánszkiné Molnár Katalin, Pap János és Kósa Lajos képviselők. Ivanics Ferenc képvisel ő urat illeti a szó. IVANICS FERENC (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az anyag tárgyalása előtt mindenképpen szeretném elmondani azt az egy mondatot, amit már sajnos többször el kellett mondanom itt, a parlament előtt. Egy olyan előte rjesztésről van szó, amely többször hivatkozik az európai uniós elvekre, ugyanakkor az európai integrációs bizottság nem tárgyalta. Fónagy képviselőtársammal újfent egyet kell értenem, merthogy ez az anyag láthatóan úgy építkezik, ami a közlekedéspolitikáb an nem szokatlan, nevezetesen, a korábbi évek fejlesztéseit, fejlesztési elképzeléseit próbálja tovább fogalmazni. Ez ki is tűnik egy helyen, amikor a 28. oldalon a szekszárdi hidat még mint megépítendő hidat tünteti fel. Azóta ez a híd megépült, véleménye m szerint az országgyűlési határozati javaslatban is érdemes ezt a tényt figyelembe venni, és nem kellene feltételezni az Országgyűlésről vagy a magyar közlekedéspolitikáról, hogy esetleg Szekszárdra akarna még egy hidat építeni. Az általános elvek közül m ár néhányat itt az elmúlt pár percben, a kétpercesek alatt sikerült elmondani. (13.30) Azt gondolom, hogy egy jó, átfogó anyagról van szó, amely azonban néminemű belső koherenciazavarokkal rendelkezik, azaz olyan elképzelések is szerepelnek, amelyeknek 2015ig való megvalósítása egyelőre még nem látható a számunkra. Amit kiemelten fontosnak gondolok a magyar közlekedéspolitikáról megemlíteni, azt módosító javaslat formá jában természetesen be is fogom nyújtani, ez a hálózatbővítés felvetése, azaz a magyar közlekedéspolitika az Európai Unióban próbálja bővíteni a transzeurópai hálózatokat. Erre vonatkozóan vannak kedvező jelek, hiszen több mint egy évvel ezelőtt Csillag mi niszter úrnak írt levelemre ő a következő választ adta. “A képviselő úr kérdésére határozott igennel válaszolhatok, a TINAúthálózat fejlesztési elképzeléseit tartalmazó magyar javaslatban a nyugatdunántúli területen északdéli közlekedési tengelyt alkotó M86os út mint TINA kiegészítő elem jelenik meg”, és ugyanígy sorolja a 8as és 4es számú főutat. Ez mindenképpen üdvözlendő, és úgy hiszem, amikor egy 12 éves közlekedéspolitikáról szóló határozati javaslatot fogalmazunk meg, akkor érdemes beleépíteni a zt is, hogy mit tesz a magyar közlekedéspolitika az Európai Unióban. Mindannyian tudjuk, látjuk, az Európai Parlament nemrégen fogadott el egy határozati javaslatot, amely az európai források hozzárendelését elég egyértelműen a transzeurópai hálózatokhoz i gazítja. Magyarország számára, amikor megpróbáljuk elkerülni a Budapestcentrikusságot, a Budapestközpontúságot, elemi érdekünk, hogy azokat az utakat is felvegyük a transzeurópai hálózatokba, amelyek, hála istennek, nem mennének keresztül Budapesten. Ezé rt erről mindenképpen szót kell ejtenünk. Fontosnak tartom, hogy ugyanez megemlítődjék a vasúthálózatok kapcsán is, már a korábbi kétperces során említést tettem arról, hogy Sopron, Szombathely környékén a GYSEV fejlesztésében a BécsGraz vasúti összekötte tés valósulna meg. Úgy hiszem, hogy ezt is érdemes itt kalkulálni. A határozati javaslatban nem nagyon látom azt visszaköszönni, ami viszont a háttéranyagban nagyonnagyon sokszor szerepel, és mint önkormányzatban is érdekelt képviselő, kíváncsian várom az t, hogy hogyan zajlana le az, hogy több mint 3 ezer kilométer utat adnának át önkormányzati fenntartásba vagy regionális kezelésbe, hogyan zajlana az, hogy több mint 23 ezer kilométert jelöl meg az anyag a vasúti hálózat átadására. Vajon ki hogyan működte ti ezt, milyen elképzelések vannak erre vonatkozólag?
