Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. június 14 (158. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Kirakójáték milliárdos tételben, avagy kinek jó az, hogy a szocialista kormány kiárusítja a Magyar Posta Rt. évi 40 milliárd forintos nyereséget termelő pénzforgalmi tevékenységét egy magánbanknak?... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
4215 Ismert, hogy 2002 óta fokozatosan számolja fel a szocialista kormány a Posta különböző tevékenységeit. Értékesítették a bankját, megszüntették a kistelepülések postahivatalait, nincs már elektronikus közbeszerzési rendszer, és még sorolhatnám. Egyre többször hallani arról is, hogy a kétez er főnél kevesebb lélekszámú települések is elvesztik majd jól megszokott postahivatalaikat. A legfrissebb hírek szerint a Posta Rt. bevételeinek egyharmadát kitevő pénzforgalmi tevékenységet is kiszervezné a kormány a Posta alól. Az üzletre jelentkező cég éppen az az Erste Bank, amelynek a szocialista kormány nagy hozsannázás közepette eladta a polgári kormány által 150 milliárd forinttal megerősített Postabankot, mindössze 100 milliárd forintért. Az önök által kommunikált bomba üzleten tehát az adófizetők 50 milliárd forintot veszítettek. Az adásvételi szerződés azóta sem nyilvános, ám ma már egyre nyilvánvalóbbak annak kitételei. Úgy tűnik, hogy a vásárlónak akár három éven belül is megtérülhet a befektetése, hiszen a Postának éves szinten nettó 40 milliá rd forintos árbevétele származik a pénzforgalmi tevékenységből. Valóban jó üzlet a vevőnek, ha egy bank vételára három év alatt megtérül; az eladó félnek, az államnak és az adófizetőknek már kevésbé. A Postának szinte egyetlen nyereséges tevékenysége a pén zforgalmi szolgáltatás. Évente 4 ezer milliárd forint fordul meg a Postán, ebből származik évente 40 milliárdos nettó árbevétel. A 43 ezer embert foglalkoztató Posta tehát azáltal, hogy egy bank megszerzi a pénzforgalmi üzletet, elveszíti egyetlen komoly j övedelemtermelő forrását, és ezáltal akár több dolgozóját is. Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen gazdasági érdekek állnak a Magyar Posta privatizációja mögött? Kinek az érdeke, hogy egy külföldi többségi tulajdonban lévő bank három év alatt visszaszerezze a P ostabankba fektetett 100 milliárd forintját? Ön szerint miért jó ez az adófizetőknek? Mikor hozzák nyilvánosságra a Postabank eladásáról szóló szerződést, mi lesz a postai munkavállalókkal a tranzakció lebonyolítása után? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Interpellációjára Veres János pénzügyminisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr! DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönö m a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megnyugtatni elsőként mind a képviselő urat, mind a kérdésre figyelő valamennyi hallgatót és nézőt, hogy a Magyar Posta Részvénytársaság pénzforgalmi tevékenységét, a zaz a pénzügyi szolgáltatások üzletágat senki nem kívánja sem kiárusítani, sem magánosítani, ilyen szándék nincs, nem létezett, és ma sincs. Az ön által említett 40 milliárd forintos üzletági nyereség igen jól jönne a Magyar Postának, de sajnos ez nem való s szám, hiszen ez nem nyereség, hanem ez a nagyságrend az üzletág bevételét jelenti. Mindannyian tudjuk, hogy a bevétel és a nyereség között elég lényeges különbség van, egyszerűsítve azok a költségek, amelyek az adott bevételt terhelik és az ezt követően maradó bevétel lehet még a nyereség nagyságrendje. A híreszteléssel szemben, amit a mostani interpelláció megfogalmazása is tartalmaz, a pénzforgalmi üzletág továbbra is a Magyar Posta keretein belül marad, ott fog továbbra is folytatódni, hiszen az üzleti terület egyik legfontosabb üzletága a Magyar Postán belül ez a tevékenység. Nincs olyan szándék, hogy ennek a szervezeti struktúrája megváltozna. A Magyar Posta és a Postabank kapcsolata korábban 16 éves múltra terjedt ki, és a Postabank vevőjével, az Ers te Bankkal történő tárgyalások jelenleg arról folynak, hogy milyen új banki termékeket lehet bevezetni a postákon. Természetesen a Posta nemcsak a valamikori Postabankkal, illetve a jelenlegi Postabanktulajdonos Erste Bankkal folytat ilyen tárgyalásokat, hanem ezen kívül az OTPvel is több
