Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági bizottság előadója:
4007 amelyet a szervezet magának meghatározott vagy amit elé tűztek, nagyon széles, és túlmutat azon a feladatkörön, amit el kellene látnia. Nagy vita alakult ki, hogy a befolyt bevétel 2 százaléka h elyett most 4 százalékot fordítanánk a szervezet működésére. Ekörül folyt gyakorlatilag a legnagyobb vita. Gyakorlatilag ez volt az a pont, ahol a bizottság tagjai ezt a törvényjavaslatot csak úgy tudják elfogadni, ha itt módosításokkal olyanná tesszük, ho gy az általános vitára támogatható legyen. A bizottsági ülésen még szóba kerültek a nemzetközi tagdíjak mértékei. Ezekre a mértékekre a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke válaszolt. Ezek nagyon komoly pénzek, mintegy 600 millió forint feletti összegekről szóltak. Tehát összefoglalva: a bizottság a végén 1 nem szavazattal, 18 tartózkodással általános vitára alkalmatlannak tartotta. Mindezzel együtt azt gondolom, ez a törvényjavaslat módosításokkal olyan állapotba hozható, hogy esetleg a végén a parlament számára elfogadásra javasolható. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Podolák Györgynek, a gazdasági bizottság előadójának, ötperces időkeretben. PODOLÁK GYÖRGY , a gazdasági b izottság előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság megtárgyalta a jelzett napirendet, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról beadott törvénymódosítást. Nagyon éles vita volt a gazdasági bizottságon belül, elsősorban annak az emléknek a felidézésével, hogy tulajdonképpen amit pozitívumként mondott az államtitkár úr, hogy 2003 novemberében fogadta el az Országgyűlés rendkívül hosszú, közel egyéves egyeztetés után ezt a törvényt, ennek ellenére tehát ez a törvény, amely 17 szakaszból állt, konszenzussal elfogadásra került. Mindenki, minden frakció, minden szakmai terület megvívta a maga csatáját. Ennek eredményeképpen létrejött ez a törvény. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a törvényen jelentős módosítások kerültek újfent az Országgyűlés elé, jellemzően a gazdasági bizottság elé. Egy fél év leforgása alatt a 17 szakaszból 10 szakasz került megnyitásra. Ha összegezzük ezeket a módosításokat, akkor fél év alatt mindenféleképpen sok, hogy egy ilyen fajsúlyú, lényeges, a gazda sági élet meghatározó törvénye ilyen változásokon menjen keresztül. A módosító javaslatokat két csoportra lehet osztani, amelyek a törvényben előterjesztésre kerültek. Ezek különböző technikai megoldások a járulékbeszedés szabályaira. Nekünk egy kicsit más véleményünk alakult ki a vita során az offshore cégekről. Szeretném mondani és értelmezni ezt a kérdést: nem általában az offshore cégekről van szó, hanem a Magyarországon bejegyzett offshore cégekről. Úgy gondolom, amíg a törvény véglegesítésre kerül, ezt a vitát a gazdasági bizottságban szintén le kell majd folytatnunk. Hasonlóan felmerültek az átalakulás alatt álló cégek fizetési kötelezettségének a feltételei, valamint az, hogy a szerződéskötést a hivatal részéről ki jogosult megkötni, a szervezet v agy személy. Másik ilyen lényeges vitaterület volt, és a vitának a gazdasági bizottságban is a középpontját képezte a 8. § (5) bekezdése, amely szerint az alap kezelési költségei megfogalmazásban nem haladhatják meg a tárgyévi előirányzat 4 százalékát, ami 2 százalékról 4 százalékra emelkedne, tehát megduplázódna. Ez több kérdést is felvet. Úgy gondolom, amikor az államtitkár úr a puding próbájáról beszél, akkor biztos, hogy a puding előkészítésének az alapanyagát kellően előkészítették, hiszen elég hosszú idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy számba lehessen venni az Oktatási Minisztériumból történő kiválás költségeit. Ezek tények, konkrétak; számba kellett volna venni a szükséges létszámot, ennek költségeit, az áthúzódó kötelezettségeket - itt nem egy apróság ról van szó, 5,6 milliárd forintról van szó; a nemzetközi tagdíjak, ezt korrigálnám, 1,5 milliárd forint , ezek
