Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Beszámoló az Országgyűlés részére a Gazdasági Versenyhivatal 2003. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról, valamint beszámoló elfogadás... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a napirendi pont előadója:
3977 bírságolási politikával, hiszen a vállalkozásoktól elvárható, hogy ismerjék és betartsák a versenytörvény előírásait. A kivetett nagyobb összegű bírságok kifejezik, hogy a verseny milyen nagy értéket jelent a társadalom számára. Nyomatékot adnak a marasztalásoknak, és azt tükrözik, hogy a Versenyhivatal komolyan veszi a versenyszabályok érvényesítésének feladatát. Az említe tt eredmények természetesen nem a semmiből és nem egy csapásra születtek, hanem több év előkészítő munkája, gondos, kitartó intézményfejlesztése áll mögöttük. A kartellek felderítését megkönnyítette a versenytörvény 2000. évi módosítása, mely szélesítette a Versenyhivatal információszerzési lehetőségeit. Részben e lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében, kifejezetten a kartellügyek vizsgálatára hoztuk létre a Versenyhivatal kartellirodáját 2001ben. Bár még a folyamat elején tartunk, 2003ban már jele ntkeztek a fejlesztés eredményei. A kartelliroda megtanulta megfelelően használni a speciális jogosítványokat, s megfelelt a titokban működő kartellek felderítése által támasztott kihívásoknak. Mára elmondható, hogy a Versenyhivatal minden korábbinál nagyo bb veszélyt jelent a fogyasztókat súlyosan károsító vállalati összebeszélésekre. Ez nyilvánvalóan jó hír a fogyasztók számára, legyenek azok magánszemélyek, vállalatok, önkormányzatok vagy esetleg maga az állam. A 2000. évi törvénymódosítás arra is lehetős éget biztosított, hogy a Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatát ismertető közleményeket adjon ki. 2003ban három fontos közleménnyel jelentkeztünk. A közlemények nem bírnak kötelező erővel, de növelik a jogalkalmazás kiszámíthatóságát és átláthatóságát. A közlemények kidolgozásakor nemcsak a Versenyhivatal korábbi gyakorlatát és nemzetközi példákat vettünk figyelembe, de konzultáltunk a versenyjoggal foglalkozó hazai és nemzetközi szakértőkkel, szervezetekkel, ideértve a Magyar Versenyjogi Egyesületet is . Az egyszerűsített fúzióvizsgálat feltételeiről, a bírságkiszabásról, valamint az engedékenységi politikáról szóló közleményekkel tovább erősítettük a jogbiztonságot a versenyjog területén. Korábban már említettem, hogy a bírságösszegek jelentősen nőttek. Azt is említettem, hogy ez a növekedés több ok miatt is indokolt. Hangsúlyozom azonban, hogy a versenyhivatali bírságok növekedése nem parttalan és nem önkényes. A bírságok kiszabása 2003 óta a hivatal bírságközleményében foglaltak alapján történik, s a k özleményt megelőző növekedés részben annak tudható be, hogy a közlemény természetes módon már előkészítése során is befolyásolta a hivatal versenytanácsát a bírságösszegek meghatározásánál. A rendszer konzisztens, transzparens és kiszámítható. Ezzel összef üggésben fontos még megjegyeznem, hogy a bírságok nem a Versenyhivatalt gazdagítják, azok a központi költségvetésbe folynak be. A kartellek elleni harc egyik legfontosabb, külföldön már bevált eszköze paradox módon az engedékenységi politika, melynek részl eteit egyik közleményünk ismerteti. Ennek lényege, hogy egy, a hivatal számára még ismeretlen vagy csak részben felderített kartell résztvevője a bírságösszeg elengedésére vagy jelentős mérséklésére számíthat, amennyiben a hallgatást megtörve, tevékenyen k özreműködik a kartell leleplezésében, bajba sodorva a többi kartelltagot, de legalább részben megmentve saját bőrét. Az engedékenységi politika természetesen csak akkor hatásos, ha a kartellek tagjainak van vesztenivalójuk. A lelepleződésük reális fenyeget ést jelent számukra. A korábban említett sikerek következtében már Magyarországon is ez a helyzet, és természetesen nevek vagy konkrét részletek említése nélkül elmondhatom, hogy érkeztek is a Versenyhivatalhoz ilyen megkeresések. Mégis több okból is haszn osnak látszik az engedékenységi politika egyszeri és kivételes, határidőhöz kötött, átmeneti módosítása, melynek lényege az eredetileg meghirdetettnél nagyobb kedvezmény biztosítása a hivatalhoz forduló vállalkozásoknak, ezzel téve vonzóbbá számukra a prog ramban való részvételt. Várakozásaink szerint egy ilyen lépésnek legalább három előnyös következménye lenne. Először is: a kartellekkel terhelt piacok szereplői nagyobb számban felhagynának jogsértő magatartásukkal. Másodszor: a vállalati kultúra átalakítá sa abba az irányba alakulna, hogy a vállalatok közötti tiltott
