Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az adatvédelmi biztos 2003. évi beszámolója, valamint az adatvédelmi biztos beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
3957 Tisztelt Ház! Az adatvédelmi biztos beszámolójának nagy erénye, hog y hasonlóan az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének a 2003. évi tevékenységéről készült beszámolójához, konkrét eseteket, s az ilyen esetekkel kapcsolatban meghozott konkrét döntéseket tartalmaz. Néhány panasz kivizsgálásá nak eredménye nagyobb közfigyelmet, publicitást is érdemelne. Például a Magyar Államvasutak - nyilván a küszöbönálló nagy létszámleépítést indokolandó - arra kötelezte alkalmazottait, hogy jelentsék be gazdasági érdekeltségeikre, üzletrészeikre, részvényei kre vonatkozó adataikat, illetve azt is, ha akár ideiglenes, megbízásos formában is munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítenek. A bejelentési kötelezettség elvárása alapjaiban sértette az állampolgárok személyiségi jogait, s jó lenne, ha az adatvédelmi biztos állásfoglalását a gazdasági élet valamennyi szereplője magáévá tenné. Hasonló módon nagyobb publicitást, közfigyelmet érdemelne az a biztosi állásfoglalás, mely szerint a munkavállaló számítógépének a munkáltató általi figyelése jogszerűtlen, kimer íti a magántitok jogosulatlan megismerésének a tényét. Nagyon sok ehhez hasonló, hasznos ismeretet tartalmaz ez a jelentés. Tisztelt Ház! Az adatvédelmi biztos úr, a hivatal valamennyi munkatárásának korrekt munkáját nagyon köszöni a Magyar Demokrata Fórum . Becsüljük azt a munkát, amit végeznek. Azzal összegzem véleményemet, mely szerint a beszámolót általános vitára nemcsak hogy alkalmasnak tekintjük, de elfogadását feltétlenül javasoljuk a tisztelt Ház részére. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki p ártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra következik Hargitai János, a Fidesz képviselője. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Biztos Urak! Államtitkár Úr! Gyakran fogalmazunk úgy, hogy ma az orsz ággyűlési biztosok intézménye már meggyökeresedett a magyar jogrendszerben, a közvélemény tudja, hogy mire használja, itt a vezérszónokok is kifejtettek ilyen álláspontot. Egy biztos: aki először találkozik ezzel az intézménnyel jogot kereső állampolgárkén t, annak persze az lesz az első kérdése, hogy mit várhatok én a biztosok tevékenységétől, ha hozzájuk fordulok, és ha mondjuk, az álláspontjuk számomra kedvező, mi lesz ennek a következménye. S akkor nyilvánvalóan az állampolgár azzal fog találkozni, ha vi zsgálódik, hogy nincsen valamifajta erőhatalom a biztosok mögött. Az ő álláspontjuk, ajánlásuk persze fontos, de nincs olyan hatalom, ami ezt kikényszerítené. Ezért a jogkereső hajlamos azt mondani, hogy akkor ez egy súlytalan intézmény. Én egy példát szer etnék felhozni az adatvédelmi biztos tevékenységéből, amelyik éppen az ellenkezőjét jelzi: nem kell minden mögött valamifajta hatalom, amin keresztül érvényt lehet szerezni egy döntésnek, hanem sokszor az ajánlás és a nyilvánosság ereje is megoldja a kérdé seket. Erre a legjobb példa az adatmentési ügy. Gyimesi képviselőtársam vezérszónokként beszélt erről. Az az országgyűlési bizottság, amelyik vizsgálódik ebben az ügyben, még be se fejezte tevékenységét, mert a jelentés elkészítésének időszakát éljük most. Mi az, amit megtapasztaltunk? A kormány egy nehezen körülírható döntésében arra szólította fel a minisztereit, többek között a pénzügyminisztert, hogy a hatáskörébe tartozó központi államigazgatási intézmények gyűjtsék be azt a nagy adathalmazt, ami ezekb en az intézményekben ott van. Nyilvánvalóan a vizsgálat kimutatta, hogy így személyes adatokhoz jutott a pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter ezen döntését sokféle hivatal sokféle módon hajtotta végre, ahogy a Fidesz vezérszónoka erre kitért. A PSZÁF egyen esen megtagadta a pénzügyminiszter döntésének végrehajtását. A VPOP végrehajtotta úgy, ahogy a pénzügyminiszter ezt elvárta tőlük, azaz az adatokat bejuttatta a Pénzügyminisztériumba. Az APEH egy köztes megoldással élt, teljesen mégsem úgy hajtotta végre, ahogy elvárta volna a pénzügyminiszter, hanem a megyei APEHekben meglévő hatalmas adathalmazt egyszerűen csak beszállították az APEH központi hivatalába, és ott egy páncélszekrényben őrizték ezeket az adatokat.
