Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az adatvédelmi biztos 2003. évi beszámolója, valamint az adatvédelmi biztos beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
3958 Vizsgálódik az adatvédelmi biztos akkor az A PEHben, amikor ez körülbelül történik, és erre nem derül fény, mert nem hívják fel a figyelmét erre a sajátos adatkezelésre. Később, amikor ez sajtónyilvánosságot kap, akkor az adatvédelmi biztos is kifejti az álláspontját, erre egyébként az emberi jogi b izottság is kérte. Az adatvédelmi biztos a kormány döntésével szemben leírja a maga teljesen egzakt jogi álláspontját, amiben két dolgot állít. Az egyik: személyes adatokat kezelni akkor lehet, ha az érintettek ehhez hozzájárulnak. Nyilvánvalóan a sok mill ió állampolgárnak fogalma nem volt arról, hogy az ő személyes adataival valaki rendelkezett, és begyűjtötte ezeket, tehát ez a verzió, törvényi fordulat nem állhatott fenn. A másik pedig: ha van erre törvényi felhatalmazás. A vizsgálat és az adatvédelmi bi ztos jelentése és az akkori megszólalása is egyértelművé tette, hogy nincs ilyen törvényi felhatalmazás, ami a pénzügyminiszternek lehetőséget adott volna, hogy begyűjtse sok millió magyar állampolgár személyes adatát. Mi történik akkor, amikor megszólal a z adatvédelmi biztos? Ugyan a pénzügyminiszter azért, hogy az arcát meg a kormány arcát mentse, kifejti mindig a sajtó nyilvánossága előtt, hogy ők azt gondolják, hogy jogszerűen jártak el, de ami ennél sokkal fontosabb: maradéktalanul megteszi azt, amit a z adatvédelmi biztos kér, azaz megsemmisíti ezt az adatmennyiséget, amit előtte begyűjtött. (15.40) Azt gondolom, hogy ez volt a jogszerű eljárás, és ez jelzi Péterfalvi adatvédelmi biztosnak és magának az adatvédelmi biztos hivatalának vagy az ombudsmani hivatalnak a súlyát, tehát ez egy példa arra, hogy mindenfajta hatalom nélkül, ami nincs e mögött az intézmény mögött, pusztán az Országgyűlésnek egyfajta intézménye, ami vizsgálódik és jelentéseket tesz. Persze az, hogy az Országgyűlés intézménye, azért m ár kellően rangos intézménnyé teszi őket, még a kormánnyal szemben is meg tudott állni ilyen szempontból az adatvédelmi biztos álláspontja, és az ajánlásának megfelelően a kormány úgy járt el, ahogy el kellett járnia. A kérdés számomra csak az, hogy majd a mikor a politika szereplői, azaz a képviselők találkoznak ezzel az üggyel, amikor a parlament két oldala, vagy talán a parlament mindkét oldala egységesen leteszi a maga álláspontját, tehát amikor a vizsgálóbizottság jelentése idekerül a parlament elé, akk or a jog fog diadalmaskodni a parlamenti képviselők előtt, vagy fontosabb lesz az, hogy kormányoldalról mi hoztuk a döntést, tehát a “megvédjük ezt a döntést” szemlélet lesz az uralkodó. Én ma mindkét lehetőségnek adok 5050 százaléknyi esélyt, egy pillana tig se titkolva azt, hogy azt szeretném, ha az Országgyűlés, amikor ezzel a jelentéssel találkozni fog, elfogadná többek között az adatvédelmi biztosnak az álláspontját, és a jog diadalát ülnénk azokban a percekben, amikor ez a jelentés elénk kerülne, és n em a politika más szempontjai diadala kerülne elénk. Még egyszer mondom, látok erre esélyt, hogy az előbbi verzió érvényesül. Köszönöm. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Mécs Imre, az SZDSZ képviselője. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Tisztelt országgyűlési Képviselők! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy az adatvédelmi biztos úrnak a beszámolóját elfogadom, elfogadásra ajánlom, és azt meg is fogom szavazni. Azo nban az adatvédelemmel és a közérdekű adatoknak a hozzáférésével kapcsolatban a krónikus bajaink továbbra is fönnállnak, és ez többnyire nem az adatvédelmi biztos úr munkájából adódik, hanem az Országgyűlés mulasztásából, a kormány tevékenységéből adódik, de ezek a hiányosságok megvannak, és ezekre itt kell felhívni a figyelmet. Az első, amit már évek óta hangoztatok, hogy nincs definiálva az adatfogalom. Tehát foglalkozunk valamivel, ami nincs definiálva, az alkalmazás során értelmezzük, és mindig az értel mezi, aki ott van, és ez egy tudományos ember számára nehezen elfogadható. Az adatfogalom bizonytalanságából hatványozódik aztán föl a személyes adat fogalmának a bizonytalansága, tehát