Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az adatvédelmi biztos 2003. évi beszámolója, valamint az adatvédelmi biztos beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3956 magánéletét, és a kívánatosnál jobban igényt tartanak az üzleti kapcsolatokon túlmutató adatok begyűjtésére és elemzésére. A magánszféra vállalkozásai változatlanul nagyon lazán kezelik az adatvédel mi jogszabályok betartását. A korábbi években megnevezett jogszabálysértő vállalkozások típusai változatlanul ugyanazok, például a kábeltelevíziós társaságok, az internetszolgáltatók, az adósságbehajtó cégek, személyzeti tanácsadók. Tisztelt Ház! Hasonlóan a korábbi években tapasztalt arányokhoz, 2003ban is a beadványok mintegy fele indokolt vagy részben indokolt panasz volt. A vizsgált panaszok másik fele indokolatlannak bizonyult. A korábbi években tapasztalt tendenciának megfelelően tovább csökkent az á llamigazgatási és önkormányzati szervekkel kapcsolatos panaszok aránya, és ezzel egyidejűleg növekszik a magáncégekkel, reklámügynökségekkel szembeni panaszoké. 2003 volt az első olyan esztendő, amikor többségbe került a magánadatkezelőket érintő panaszok aránya, részarányuk már 56 százalék volt. Az előző, még a 2002. esztendőre vonatkozó beszámoló tanulmányozása során nagyon lényegesnek ítéltem azt a megállapítást, hogy a külföldi anyacégek, amikor bekérik az itteni alkalmazottaik személyi adatait, szinte általánosan megsértik azt a jogszabályt, hogy - idézem : személyes adat az országból külföldi adatkezelő részére csak akkor továbbítható, ha az érintett ahhoz hozzájárult. Nos, meggyőződésem, és a tények ezt bizonyítják, hogy a belföldi adatvédelem terül etén az idén nagy visszalépés történt. Elég, ha csak arra utalok, hogy két hete a kormányzat elutasította a hazai állampolgárokra vonatkozó személyes adatok külföldre juttatását korlátozni szándékozó indítványaimat. (15.30) A hivatalos érvelés szerint máju s 1je óta az Európai Unió tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mint ha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor. A tagállamok tehát - indítványommal szemben - a kormány szerint nem minősülnek külföldnek, mert az Európai Unió adatvédelmi szempontból is egységes térséget alkot. Ebből következően - fogalmazott a kormány képviselője - sem szükség, sem mód nincs a hazai állampolgárok személyes adatait a korábbi helyzetnek megfelelően védeni, és kivitelüket tilalmaz ni. Számomra, tisztelt Ház, megdöbbentő volt a külföld fogalmának az átértelmezése, hiszen ilyen felfogással akkor sem az ásványi vagyonunkat, sem a folyóvizeinket, sem a műkincseinket, sem a termőföldet, sem az ország frekvenciatartományát nem védi törvén y, hiszen e szerint a kormányzati felfogás szerint minden uniós országot belföldnek kell tekinteni, és csak az Európai Unión kívüli világ számít külföldnek. Ez úton is kérdezem az adatvédelmi biztos urat, hogy kikértéke a véleményét ilyen fontos ügyben. A zaz: igaze az, hogy az Európai Unió adatvédelmi szempontból is egységes térséget alkot? Igaze az, hogy a tavalyi évvel ellentétben az idén már nem védi törvény az állampolgárok személyes adatait, azokat bármely társaság vagy hatóság megkérdezésük nélkül külföldre juttathatja? Természetesen lehet az Országgyűlésre is mutogatni mint felelősre, de valószínűleg ez is azon, csöndben meghozott jogszabályok egyike, amire az előterjesztők nem hívták fel a képviselők figyelmét, így azok lényege észrevétlen maradt a törvényalkotás sodrában. Tisztelt Ház! Folytatódott egy több éve tartó kedvezőtlen tendencia, az átlagos ügyintézési idő megnövekedése. Különösen a panaszügyeknél nőtt meg ez az időtartam hosszúra, a 2002. évi 62 napról 100 napra. Ha figyelembe vesszük a zt a tényt, hogy az ügyintézési idő 2002ben is 58 napról 62 napra nőtt meg, akkor nagyon kritikusan kell viszonyulnunk a köztisztviselői létszám elmúlt időszakban végrehajtott csökkentéséhez. Tavaly az ügyek közel egynegyedét háromnégy hónap alatt intézt ék el, ami túlságosan hosszú idő az adatvédelem területén. Az idén nem várható javulás. Minden jel szerint tovább lassul az ügyintézés. Az év végi költségvetési vita kapcsán kell újra átgondolni az Országgyűlésnek, hogy mely területeken nem volna szabad to vább rontani a hivatali munkavégzés feltételeit, s az adatvédelmi biztos munkáját biztosító személyi és anyagi feltételeket én a különösen védett állami tevékenységek között tartom számon.
