Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az adatvédelmi biztos 2003. évi beszámolója, valamint az adatvédelmi biztos beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3954 emeljem azt ki, hogy Kaltenbach Jenő személyében egy olyan biztos terjesztett beszámolót a Ház elé, aki immáron második ciklusát tölti, és azt kell mondjam, hogy mindannyiunk megelégedésére, sőt általános közmegelégedésre. Magam is, aki régóta tevékenykedem a kisebbségi jogok területén a parlamentben, az emberi jogi bizottság tagjaként, egykor elnökeként, azt kell hogy mond jam, hogy nagyon fontos, rendkívül fontos és példamutató szerepet játszott Kaltenbach Jenő a kisebbségi jogok biztosítása terén Magyarországon. Az a munka, amit ő megalapozott az első ciklusban, és amelyet most visz tovább, szerintem hihetetlen értékekkel bír, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a kisebbségi jogoknak kialakult azért egy olyan jogvédelmi struktúrája, amelyre bizony méltán büszkék lehetünk. Ennek az egyik legfontosabb eleme egyébként a kisebbségi törvény, amelyben annak idején mé g nem ombudsmanként, hanem szakértőként Kaltenbach Jenő részt vett, és sokan tevékenykedtünk annak idején azért, hogy '93ban a törvény megszülessen. Ma viszont éppen a parlament előtt van, ahogy utalt is rá a biztos úr, a törvény módosítási csomagja, és b izony a módosítás kapcsán már évekkel ezelőtt a kisebbségi ombudsman részéről megfogalmazódtak olyan javaslatok, elképzelések, amelyek alapvetően befolyásolják a gondolkodásmódunkat. (15.20) Remélem, hogy az előttünk fekvő törvény vitája nyilván a nyári sz ünet után folytatódik, mert addig már kevés esély lesz arra, hogy érdemben az Országgyűlés tudja folytatni, de nem is baj, mert ennek egy kiérlelt vitának kell lenni; azt gondolom, vannak kérdések, amelyekről alaposan kell még vitatkoznunk, most nem beleme nve a részletekbe, de itt közismerten az úgynevezett regisztráció kérdése az egyik legsúlyosabb vita a törvény kapcsán. Azt gondolom, hogy e törvényjavaslatnak az ügye és egyáltalán az útja, hogy idáig eljutott, nagyban kapcsolódik a kisebbségi ombudsman e lmúlt éves jelentéseihez, amelyekben konkrét ajánlásokat tett arra vonatkozóan, hogy a kisebbségi törvényen mit kellene megváltoztatni. Konkrét javaslatokat tettek le az asztalra a hivatal munkatársai, Kaltenbach Jenő és az ő munkatársai is, hogy milyen tö rvényi módosításokkal kellene élni. Az Országgyűlés nevében, azt gondolom, ezt mindenképpen köszönettel kell fogadnunk, az Országgyűlés munkáját segítették és könnyítették meg azzal, hogy ezt az egész vitát egy nagyon gyümölcsöző és értelmes irányba terelt ék. Úgyhogy azt gondolom, a kisebbségi biztos tevékenysége e téren is kiemelkedő. Miközben én magam nem szeretnék fukarkodni a dicsérő szavakkal a biztosokkal kapcsolatban, mert munkájukat valóban nagyra értékelem, legyen világos természetesen, hogy amikor az ember e munkákat nagyra értékeli, közben nyilván lehetnek vitás kérdések és olyan ügyek is, amelyeket másként ítélünk meg. Egy ilyen ügyről szeretnék itt szólni, amire Kaltenbach Jenő tett célzást, és ami részben a mai vitában azért lappangóan előelők erült, ez pedig az Alkotmánybíróság tegnapi döntése az úgynevezett gyűlöletbeszéddel kapcsolatban. Én, mint ahogy ezt a Házban jelen levők ismerik, és mint ahogy közismert ez a tény, azon az állásponton voltam és vagyok ma is, hogy az Alkotmánybíróság hely esen döntött, mert magam a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága híveként azt gondolom, hogy a szabadságot és a szólásszabadságot a számunkra mégoly ellenszenves és felháborító nézetek terjesztése ellen és azzal szemben sem lehet korlátozni. Ezért az A lkotmánybíróság döntését helyesnek tartom, és azt gondolom, a szabadság védelme ma a Magyar Köztársaságban szerencsére egy olyan fontos érték, hogy a Magyar Köztársaságnak kell olyan erősnek lennie, hogy kibírja a számára visszataszító, felháborító, antisz emita, rasszista és más szélsőséges nézeteket is. Azt is tudjuk, hogy a magyar jogrend természetesen ismeri a fellépés lehetőségét az ilyen nézetekkel szemben, amennyiben azokból közvetlen erőszak származhat. Tehát azt gondolom, hogy ez a döntés helyes vol t. De érdemes valóban itt a kisebbségi biztos beszámolójánál megállni egy pillanatra, mert világosnak kell lennie annak is, hogy ebből a döntésből nem az származik, hogy a társadalomnak passzívan kellene szemlélnie a kirekesztő megnyilvánulásokat, a kisebb ségekkel szembeni kirekesztő
