Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3923 eleme, amely 1989 óta bizonyította az alkotmányos jogá llamnak megfelelő jellegét. A végrehajtás tapasztalatai nem teszik szükségessé a tartalmában megfelelő törvény módosítását. Az az elképzelés pedig, hogy a gyülekezés megtiltásának szempontjait nem maga a kétharmados gyülekezési jogról szóló törvény, hanem alacsonyabb szintű jogszabály tartalmazza, nem egyeztethető össze a jogállamiság követelményével, mert az alapjog közvetlen korlátozásának olyan feltételeiről van szó, ami csak törvényben szabályozható. E feltételeket a törvény jelenleg is tartalmazza. A b eszámoló jelzi nemcsak az elutasítás ellenére fenntartott jogalkotási kezdeményezéseket, hanem azokat az eseteket is, amikor az országgyűlési biztos az ajánlását visszavonta, elsősorban azért, mert a jogalkotási kezdeményezés elfogadást nyert, és bár a jog szabályt még nem alkották meg, de az előkészítés fázisában van. Ezt az erősödő bizalom jeleként értékeljük az országgyűlési biztos részéről. Ilyen visszavont ajánlás volt a rendőrségi és katonai fogdában, valamint a büntetésvégrehajtási intézetben elhelye zett előzetes letartóztatottakra vonatkozó fogva tartási szabályok egységesítésére vonatkozó kezdeményezés, tekintettel arra, hogy 2003ban megkezdődött az új büntetésvégrehajtási törvény előkészítése. A menedékjogról szóló törvény módosítására irányuló a jánlást a törvénynek az Európai Unióhoz való csatlakozás miatti felülvizsgálatára tekintettel vonta vissza az általános ombudsman. Ki kell térni néhány fontosabb jogszabály előkészítésében történt ombudsmani közreműködésre is. Elsősorban az egyenlő bánásmó dról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény előkészítésére kell utalni, amelynek végső tartalma kialakításához az általános biztos helyettese alkotó módon járult hozzá. Ugyancsak jelentős segítséget nyújtott az ombudsman a közigazgatási hatósá gi eljárás általános szabályairól szóló törvény kodifikációjához, és a jogalkotásról szóló törvény előkészítése során is hasznos javaslatokat tett. Összességében tehát elmondható, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese a h atáskörébe tartozó egyedi ügyek kivizsgálása mellett igen aktív és eredményes szerepet játszik a jogi szabályozások előkészítésében és felülvizsgálatában, az alapjogi szempontú szemlélet erősítésében, amivel kapcsolatban a kormány részéről elismerést és kö szönetet szeretnék kifejezni. Általánosságban elmondható, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa aktív szerepet vállalt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogállását rendező és a kisebbségi önkormányzatra vonatkozó választójogi szabályok felülvizsgálatában. Motorja volt a kisebbségi joganyag felülvizsgálata kezdeményezésének, számos hasznos kritikai észrevétellel segítette az igazságügyi kormányzatot a hivatkozott törvényi joganyag felülvizsgálatáról készült egységes koncepció kidolgozásá ban, és végül magas szakmai színvonalú, szövegszerű javaslatokkal járult hozzá a nemzeti és etnikai kisebbségekre irányadó joganyag átfogó korszerűsítését tartalmazó, az Országgyűlésnek ez év elején benyújtott törvényjavaslat normaszövegének formálásához. Átfogó törvényjavaslatról van szó, mert valójában három különböző és mégis egymással szorosan összefüggő, elemi fontosságú szabályozási javaslatot tartalmaz. A benyújtott törvényjavaslat a 30/2003as országgyűlési határozatban előírt mandátumot szó szerint követve és azt maradéktalanul teljesítve meghatározza a kisebbségi önkormányzati választások anyagi jogi szabályait, ezzel párhuzamosan összhangteremtő normákat fogalmaz meg a választási eljárási törvény módosítása kapcsán, és novella jelleggel jelentősen átalakítja a kisebbségek jogállását, intézményeit, gazdálkodását rendező, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt, a XXI. századi modern, európai uniós Magyarországhoz méltóan. Kiemelést érdemel, hogy a Magyar Köztársasá g kormánya volt annak az európai közjogi áramlatnak a megteremtője, felvállalója és képviselője, amely minden politikai és diplomáciai eszközét mozgósítva elérte, hogy a várhatóan az év második felében elfogadásra kerülő uniós alkotmányos szerződésben a ne mzeti kisebbségek Európát alkotó tényezőként kerüljenek nevesítésre. Persze, még ne kiabáljuk el a dolgot, hiszen előttünk áll a feladat.