Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3924 Összességében elmondható tehát, hogy a kormány mind belpolitikai, mind külpolitikai síkon kiemelt értékként érvényesít ette a kisebbségek közjogi státusát érintő legfontosabb kérdéseket. A kisebbségi törvénycsomag kimunkálása mindvégig a kisebbségekkel együttműködve, a kisebbségi biztossal való napi kapcsolatban történt. Ez nem jelenti azt, hogy minden kérdésben egységes á lláspont alakult ki az előterjesztő és a kisebbségi biztos között, de számos esetben végül közjogilag és morálisan egyaránt megalapozott kompromisszumban oldotta fel a két fél a szakmai vitát. Maradt ugyanakkor néhány feltétlen kiemelést érdemlő tárgykör, amelyben a kisebbségi biztos 2003. évi beszámolójában hivatkozott megoldás és a benyújtásra került normatív elképzelés bizonyos tekintetben eltérést fogalmaz meg. Egyrészt a kisebbségi önkormányzatok költségvetési forrásokkal való ellátása terveink szerint áttér az általános és feladat alapú támogatási rendre. (12.50) A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a feladat alapú normatíva akkor illeti meg a jövőben a kisebbségi önkormányzatot, ha a szervezeti és működési szabályzatban, illetőleg testületi hatá rozatában meghatározott kisebbségi közügy ellátására kívánja a hivatkozott működési forrást fordítani. A kisebbségi biztos beszámolója nem is az új, többpólusúvá átalakított finanszírozási rendszert észrevételezi, sokkal inkább annak valós forrásvonzatait. A megfelelő anyagi kondíciók biztosítása középtávú költségvetési tervezési kérdés, amely egyben azt is jelenti, hogy csak egy átfogó, a pénzügyi kormányzat által koordinált hatásvizsgálat elvégzésével számszerűsíthető az a keret, amely a központi költségv etésből a megjelölt célra országos hatállyal fordítható. A részletszabályok kidolgozására a törvényjavaslat tartalmazza a szükséges jogalkotási felhatalmazásokat, így az igényléstől a folyósításig minden részletesen kidolgozásra kerül a törvényjavaslat hat álybalépésének napjáig. Másrészt: a kisebbségi biztos bírálta, hogy a közigazgatási hivatal vezetőjének a törvénymódosítás tervezete mérlegelési jogot biztosít a kisebbségi önkormányzati jogok megsértése ellen benyújtott jogorvoslatok elbírálása tekintetéb en. A benyújtott törvényjavaslat e tekintetben finomodott, és rögzíti, hogy ha a közigazgatási hivatal vezetőjének a kisebbségi önkormányzat jogérvényesítésére vonatkozó döntésével az érintett települési kisebbségi önkormányzat nem ért egyet, akkor a jogér vényesítés a kisebbségi önkormányzatra a törvény erejénél fogva átszármazik, ilyenformán a kisebbségi önkormányzat közvetlenül bírói jogorvoslattal kérheti a kollektív jog megsértésének megállapítását. Véleményem szerint ez a jogi megoldás kielégíti a kise bbségi biztos kritikájában megfogalmazottakat. Enyhe kritikai észrevételeket körvonalazott a kisebbségi biztos a kisebbségi önkormányzat működését biztosító közösségi célú ingatlanvagyont rendező szabályokat illetően. Az észrevétel tartalmát tekintve azt k ifogásolta, hogy a törvényjavaslat szerinti szabályok nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy a nehéz helyzetben lévő kisebbségi önkormányzatok ingyenesen juthassanak a működésüket szolgáló helyi önkormányzati ingatlanvagyonhoz. Nem vitatva a kisebbségi bi ztos észrevételének morális megalapozottságát, alá kell húzni egyben azt is, hogy egyes helyi önkormányzatok - számos esetben önhibájukon kívül eső okokra visszavezethetően - nehéz pénzügyi helyzetben látnak el fontos közfeladatokat. Így az esélyegyenlőség elvét érvényesítve azt a jogpolitikai elvet indokolt a tárgykörben megfogalmazni, hogy a szerződéses jogviszonyban érintett felek szabad megállapodása rendezze a működéshez elengedhetetlen ingatlanvagyon sorsát. A helyi önkormányzatok működőképességének b iztosításához az esetek döntő hányadában szükségük van minden lehetséges bevételi forrásra, ideértve a kisebbségi önkormányzatok által kifizetett használati díjat is. A másik oldalról azonban az is természetes, hogy ehhez valamennyi olyan kisebbségi önkorm ányzat részére is pótlólagos vagy legalábbis kiegészítő forrást kell biztosítani, hogy az ingatlant képesek legyenek a területileg illetékes helyi önkormányzattól átvenni. Kisebb hangsúlybeli eltérés érhető tetten a kormányzat és a kisebbségi biztos állásp ontjában a kisebbségi önkormányzati képviselők törvényjavaslattal intézményesíteni kívánt
