Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3922 Hozzá kell ugyanakkor tenni azt is, hogy az ilyen ajánlások is, hasonlóan a konkrét ügyekhez a megkeresett szervvel való párbeszéd keretei között szerzett információk alapján alakulnak ki, am iben szintén tetten érhető az ombudsman és az érintett szervek együttműködése. A beszámoló rögzíti, hogy 2003ban az ombudsman ajánlásának teljesítéseként megtörtént több jogszabály megalkotása, így például a társasházakról szóló törvény felülvizsgálata, a telepengedélyezésről szóló kormányrendelet módosítása, valamint a diákigazolványról szóló kormányrendelet módosítása. Számos miniszteri rendelet tekintetében is teljesültek az ajánlások. Néhány példa erre: két büntetőjogi tárgyú belügyminiszteri együttes utasítás helyett miniszteri rendelet kiadására került sor az alkotmányossági követelményekre tekintettel, illetve a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló EüMPMrendelet módosítására került sor. (12.40) Term észetesen szót kell ejteni azokról az esetekről, amikor az ombudsman ajánlása nem teljesült. Van néhány olyan ajánlás, amelyet az országgyűlési biztos évek óta fenntart és minden beszámolójában megismétel. Ezek közé tartozik a rendőrségi fogdában fogva tar tott személy rendkívüli halálának, illetve a rendőr lőfegyverhasználata kivizsgálásának kérdésköre. Az ajánlás lényege, hogy e hatásköröket vonják el a rendőrségtől, és telepítsék az ügyészséghez. A szakmai érvek 1996 óta nem változtak, amikor először foga lmazódott meg ajánlásként a hatáskörtelepítés. Továbbra is fenntartjuk az ezzel ellentétes, a Legfőbb Ügyészséggel összehangolt álláspontunkat, amely szerint nem lenne indokolt a rendkívüli halálesetek államigazgatási eljárásban történő kivizsgálásának eg yetlen esetkörét kivonni a rendőrség hatásköréből. Ilyen vizsgálatok elvégzésére csak a rendőrség az, amely felkészült, a hatáskörnek az ügyészséghez telepítése esetén is az ügyészség úgyis a rendőrség szakapparátusát tudná csak igénybe venni. Ugyanez vona tkozik a rendőri lőfegyverhasználat esetére is. A legfőbb ügyész egyébként már évekkel ezelőtt utasításban rendelte el az érintett esetek kivizsgálásának fokozott ügyészi felügyeletét, ami megnyugtatóan biztosítja a rendőrségi hatáskör fenntartása mellett is a kellő kontrollt. Ugyancsak fenntartott ajánlás szorgalmazza a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének lehetővé tételét a kötelezett külföldi tartózkodása esetén is. E kérdésben már a 2002. évi beszámoló országgyűlési vitája során is elmondtuk, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása során előrelépés történt. A módosítás a külföldön tartózkodó esetében is lehetővé teszi a tartásdíj megelőlegezését, kivéve azt az esetet, ha a kötelezett külföldön ismeretlen helyen vagy olyan államban tartózkodik, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján sem hajtható be. A beszámolóban az országgyűlési biztos fenntartja azt az 1996ban tett ajánlását, amely a bűncselekmények sértettjeinek kárenyhítését s zabályozó törvény megalkotására vonatkozik. E kérdés kapcsán elmondható, hogy az Országgyűlés elfogadta a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló határozatát, amely felkéri a kormányt, hogy megfelelő előkészítés után minél előbb terjessze az O rszággyűlés elé a bűnmegelőzésről és az áldozatok védelméről szóló törvények tervezetét, valamint teremtse meg azok végrehajtásának anyagi feltételeit. Ennek előkészítése jelenleg folyamatban van, így az ajánlás várhatóan belátható időn belül teljesülhet. A beszámoló a 2003. év tapasztalatai alapján kialakított javaslatok között jelzi azt a kezdeményezést, amellyel az országgyűlési biztos a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának megfontolására kéri az Országgyűlést. Olyan módosítást javasol, amellye l meghosszabbodnának a gyülekezési szándék bejelentésével kapcsolatos határidők, és a törvény felhatalmazást adna a gyülekezés rendőrhatósági megtiltásával kapcsolatos határozathozatal során mérlegelendő körülmények és szempontok végrehajtási jogszabályban történő megállapítására. Ez a kezdeményezés véleményünk szerint nem támogatható. A gyülekezési jog törvényi szabályozása annak megalkotása óta a Magyar Köztársaság alkotmányos jogrendjének meghatározó
