Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Mandur László): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
3918 Nos, a bizottság a második körös jelentésben azt mondta, hogy kísérjük figyelemmel a kisebbségi önkormányzati rendszer működését, és történjenek intézkedések a hiányosságok, mint a legitimációs problémák, a finanszírozás elégtelensége, a kisebbségi és a telepü lési önkormányzatok viszonyának nehézségei orvoslása érdekében. Amint látják, a bizottság tulajdonképpen ugyanazokat a problémákat veti föl, amelyeket évek óta az ombudsmani jelentések is tartalmaznak. Ha bármelyiket megnézzük, azt lá tjuk, hogy a kisebbségi joganyag sok tekintetben módosításra szorul, és örömmel mondhatom, bár ez a tisztelt Ház előtt nyilván nem titok, hiszen az általános vita megkezdődött, igaz, azóta nem történt előrelépés, a kormány benyújtott egy módosító csomagot a kisebbségi joganyag felülvizsgálatára, amely tartalmazza a válaszokat az ECRI, tehát a bizottság által és az ombudsmani jelentésekben is többször, több évben megfogalmazott problémákra, úgymint a legitimációs kérdések, kevésbé talán a finanszírozás kérdé sére, és egy kicsit kevésbé a helyi, illetőleg a kisebbségi önkormányzatok közötti súrlódások vonatkozásában. (12.20) Mégis nagyon jelentős esemény ez a tavalyi évben történt jogszabályelőkészítési folyamat, és ezt azért említem magam is, mert az intézmén yünk nemcsak a tavalyi évben, hanem a korábbiakban is jelentős mértékben részt vett ennek az előkészítő munkának a folyamatában, együttműködve az illetékes minisztériumokkal, elsősorban az Igazságügyi Minisztériummal, de a Belügyminisztériummal vagy a Mini szterelnöki Hivatallal, a Kisebbségi Hivatallal is. Tudjuk, hogy ezek az egyeztetések rendkívüli nehézségeket okoztak részben szakmai, részben érzelmi szempontból, hiszen a kisebbségi kérdés mindig tartalmaz bizonyos érzelmi komponenseket is, amit nem szab ad figyelmen kívül hagynunk. Talán érdemes ebben az összefüggésben említeni azt a jelentésünkben található fejezetet, amelyik a helyi látogatásaink egyik eseménysorozatát mutatja be. Most már hagyomány, hogy a kollégáimhoz hasonlóan igyekszünk a helyszínen jelen lenni, igyekszünk járni az országot és helyszíni látogatásokkal felmérni az érdeklődési körünkbe, illetőleg a kompetenciánkba tartozó ügyekben jelentkező problémákat. De azt hiszem, hogy a helyi látogatásoknak nemcsak ez a feladata, hanem a személye s kontaktus az érintettekkel, a panaszosokkal, az én esetemben a kisebbségi közösségekkel, szervezetekkel rendkívül fontos. A tavalyi évben nyugatra indultunk el. Korábban voltunk Baranyában, illetőleg SzabolcsSzatmárBereg megyében, talán érthető okokból . Ezúttal egy nyugatmagyarországi megyét céloztunk meg, GyőrMosonSopron megyéről van szó, ahol elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a kisebbségi önkormányzati rendszer működési feltételei hogyan alakultak tíz évvel vagy több mint tíz évvel a k isebbségi törvény hatálybalépése óta, vajon a kisebbségi törvényben az önkormányzatokkal kapcsolatban megfogalmazottak megvalósultake vagy sem. A korábbi években is gyakran volt bírálat tárgya, hogy a kisebbségi önkormányzatok infrastruktúrája, működési f eltételei nem mindig és nem kielégítő módon kiépítetten állnak rendelkezésre. Azt kell mondjuk, hogy a GyőrMosonSopron megyei helyszínlátogatásunk ezt a megállapítást megerősítette, annak ellenére, hogy ez a megye kisebbségi szempontból - ha szabad ezt a kifejezést használni - nem minősül átlagmegyének, hiszen itt a kondíciók jelentősen jobbak, mint egyes más megyékben, és talán a helyszínen jelentkező problémák sem annyira élesek, mint ahogy azt tapasztaltuk a korábbi években máshol. Ugyanakkor a problém ák tipikusak, például a finanszírozás kérdése egy örökzöld ügy, és attól tartok, hogy a mostani módosítócsomag sem fog ebben döntő áttörést eredményezni, hacsak nem valósul meg az az ígéret, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz, hogy ezekben a kérdésekben a kormány felhatalmazást fog kapni, hogy a szabályokat finomítsa. Én azt remélem, hogy a törvény elfogadását követően, remélhetőleg ez év őszén ezek a rendelkezések, ezek a kormányrendeletek meg fognak születni, hogy végre a finanszírozás legalapvetőbb kérd éseiben nyugvópontra jussanak az azóta is folyamatosan felmerülő viták. A törvénycsomagtól azt is várom - és nemcsak én, hanem az előbb említett bizottság , hogy jobban tisztázódnak a települési önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok közötti viszon yok.
