Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 19 (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Hogyan csökkentsük az adókat” címmel politikai vita - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP):
3722 Megadom a szót Kárpáti Zsuzsa képviselő asszonynak, MSZPfrakció. KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egészségügyben dolgozók és az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők szempontjából szeretnék néhány gondolattal hozzájárulni a mai vitanaphoz. Az adó- és járulékrendszernek számos ponton kimutatható hatása van a lakosság egészségmagatartására és az egészségügyi igénybevétellel kapcsolatos lakossági döntésekre, ugyanakkor az adó- és járulékrendszernek hatása van magára az egészségügyi ellátórendszerre is. (12.40) A lakosság és az egészségügyben dolgozók esetében a személyi jövedelemhez és az önkéntes megtakarításokhoz kapcsolódó adók és járulékok játszanak kiemelkedő szerep et. A személyi jövedelemadó tekintetében az egészségpolitika egyértelműen abban érdekelt, hogy sikerüljön megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ami a jövedelmek elvonásán, újraelosztásán keresztül biztosítani tudja azt, hogy egyrészt megfelelő mértékben leh etővé teszi az egyének számára a jövedelmek feletti önálló rendelkezést; másrészt pedig a közszolgáltatásokhoz szükséges forrásokat biztosítja. A politikai vitanap címében szerepel a múlt és a jövő, ezért a jövedelmek vonatkozásában a múlt tekintetében el kell mondanunk, hogy olyan mértékű bérfejlesztésre és egyidejű személyi jövedelemadósávcsökkentésre még nem került sor egyetlen kormányzat idejében sem, mint a Medgyessykormány idején. A személyi jövedelemadó kulcsának csökkenése, az alsó sávhatár 650 ez er forintról 800 ezer forintra történő megemelése és az 50 százalékos bérfejlesztés egyidejűleg nettó keresetemelkedést jelentett az egészségügyi ágazatban dolgozók számára. Az egészségügyi rendszer egésze szempontjából kiemelten fontos, hogy a jövedelmek megfelelő hányada járulékalapot képezve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szolgáltatásfinanszírozásaihoz elegendő legyen. Ebből a szempontból nagyon fontos a társadalombiztosítási járulékok mértéke és a fix összegű egészségügyi hozzájárulás nagyságre ndje. Amíg a múltban az előző kormány a társadalombiztosítási járulékot 21 százalékra csökkentette, ezzel egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulást 1500 forintról megemelte 3600 forintra, nem tett mást, mint a kis- és középvállalkozókat sújtotta, gyakorlat ilag egyik zsebéből a másik zsebébe tette át a pénzt. A Medgyessykormány éppen a kis- és középvállalkozások terheit csökkentette azáltal, amikor a 4500 forintos fix egészségügyi hozzájárulást 3450 forintra csökkentette. További várható gazdaságélénkítő lé pésként a tételes egészségügyi hozzájárulást nulla forintra kívánjuk csökkenteni két év alatt, a négyéves gazdasági felzárkóztatási program pedig kijelöli azt az utat, amely a társadalombiztosítási járulékok százalékos mértékét is csökkenteni fogja, termés zetesen figyelembe véve az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képességét is. Az egészségügyi szolgáltatások egyre szélesebb skálájának igénybevétele nemcsak életminőséget befolyásoló kérdés, hanem az egyének önrendelkezési, döntési, beleszólási igénye i s. Társadalmi és egészségpolitikai érdek, hogy az adórendszeren keresztül támogassuk azt, hogy az állampolgárok megfelelően gondoskodjanak a saját és hozzátartozóik egészségmegőrzésével kapcsolatos szolgáltatások igénybevételéről. Szociáldemokrata társadal ompolitikai felfogást is tükröz, ha a differenciált igények kielégítéséhez a kiegészítő biztosítások, az egészségcélú megtakarítások széles körben való elterjedését az adó- és járulékkedvezmények segítik elő. Így 2004től a prevenciós célú, a megelőzést sz olgáló egészségügyi megtakarításokat külön adókedvezmény támogatja. A Medgyessykormány lehetővé tette, hogy az önkéntes kölcsönös egészségbiztosítási pénztári tagok adójukat csökkenthetik az adott évben a pénztárba befizetett összeg 30 százalékával, de le gfeljebb 100 ezer forinttal. A munkáltatók 2004től adó- és járulékmenetesen járulhatnak hozzá munkavállalóik önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetéseihez, amennyiben a munkavállaló egészségpénztár tagja. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak nyúj thatnak természetbeni
