Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 19 (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Hogyan csökkentsük az adókat” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
3705 együtt vezessük be az egyébként mostani formájában fenntarthatatlan iparűzési adó megváltoztatását. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az állampolgárok szabadon rendelkezzenek adójuk összevont 2 százalékáról. A liberális adócsökkentési program ezen főbb elemein túl azonban van még másik két olyan kérdés, melynek a mai politikai vitanapon történő felvetése és hosszabb távú megfontolás ra szóló javaslata indokoltnak tűnik. Az energiahordozók áfájának és az energiaadó mértékének dolga kétszeresen is nagy tétre menő kérdésnek számít. Nagy tétet jelent egyrészt a költségvetés bevételi oldalán, de ugyanígy a gazdasági versenyképesség szempon tja szerint is. Minden lehetséges szempontot figyelembe véve és elemezve kellene átgondolni újból azt, hogy össznemzeti érdekünk szempontjából vajon előnyöse, miszerint a villamos energiára kivetett áfa kulcsa 25 százalék, valamint hogy a nálunk most beve zetett energiaadó szintje 50 százalékkal haladja meg az EUban ajánlottat. Tudjuk persze, hogy vannak helyzetek és időszakok, amikor költségvetési meghatározottságok kevesebb mozgásteret tudnak hagyni energiapolitikai és környezetvédelmi szempontok érvénye sítésére. Lehetséges, hogy most épp itt tartunk. Az viszont legalábbis remélhető, hogy inkább előbb, mint később jobb alternatíva választására is nyílik lehetőség. Nem véletlen ugyanis, hogy az Európai Bizottság elmúlt évi irányelve a tagállamok vonatkozás ában a három vezetékes energiahordozó: a villany, a gáz és a távfűtés esetében csökkentett és egységes - ismétlem: csökkentett és egységes , azaz versenysemleges áfakulcsok alkalmazását célozta meg, azon egyszerű megfontolásból, hogy ezek az energiaforrás ok hálózaton keresztül, igen hasonló módon és eszközökkel kerülnek elosztásra és működtetésre. Nálunk a villamos energia 25 százalékos áfakulcsa nemcsak azért hátrányos a gazdaság számára, mert összesen két olyan EUtagország van, Dánia és Svédország, ahol eléri ezt a szintet a villamos energia áfája, míg a többi helyen 5 és 22 százalék között változik ez a kulcs, hanem azért is, mert torzítja az energiahordozók közti versenyhelyzetet, előnyt pont annak az energiahordozónak biztosítva, melyből a legjobban é s egyre inkább importra szorulunk, s melyben ellátásbiztonságilag a legkitettebbek vagyunk: ez a földgáz. Másik kérdés az európai uniós irányelv alapján kötelezően bevezetendő és épp ezért vadonatúj energiaadó mértékének a dolga. Tudjuk, hogy az államok eg yre inkább adóztatni kívánják az energiafogyasztást, melynek egyrészt költségvetési oka van, másrészt az energiafelhasználás lehetséges moderálása, harmadrészt a környezetet kevésbé terhelő, megújuló energiaforrások használatának elősegítése a cél. A fogya sztói magatartás befolyásolásával, megváltoztatásával tehát jobban kontrollált, környezetkímélőbb energiafogyasztást kíván minden állam megvalósítani. És ez rendben van, jól van így. S az is érthető, hogy Magyarország is bevezette az energiaadót - csak hát a mérték, az nehezen illeszthető az európai irányelv szerintihez, minthogy azt mintegy 50 százalékkal haladja meg. Földgáz esetében az Európai Unió 15 eurócent/gigajoulet javasol, mi 21 eurócentet vezettünk be; a villamos energiánál az 50 eurócent helyet t mi 71et vezettünk be (Font Sándor: Ti szavaztátok meg!) , így az érintett fogyasztók energiaárait körülbelül 0,61,2 százalékkal emeli - és közvetetten versenyképességét érinti - ez az adó a villamos energia és 4,56 százalékkal a földgáz esetében. Van, aki azt mondja, hogy ezen mértékek rendbetételével nem lehet a jobb időkre várni, mert a jobb idők enélkül soha nem fognak elkövetkezni. Az SZDSZ ennél türelmesebb és belátóbb. Ugyanakkor helyénvalónak tartjuk ezen a mai adópolitikai vitanapon is megemlíte ni, hogy változtatásra a saját gazdasági jólétünk, a saját gazdaságunk versenyképessége érdekében szükség van ezen a területen. Hogy mikor, az képezheti vita és egyeztetés tárgyát, de csak az. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok sora iban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az MDF szónoka következik, megadom a szót Ékes József képviselő úrnak. ÉKES JÓZSEF (MDF) :
