Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 19 (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Hogyan csökkentsük az adókat” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
3682 meg oly módon, hogy annak adóvonzatairól, járulékvonzatairól is a szociális partnerekkel konzultáljon. Úgy gondolom, hogy ez egy lényegi különbség, ezt a szociális partnerek is értékelték, ennek eredménye az, hogy mind a 2002es, mind a 2003as országos bérmegállapodás egy sor kérdésben adókedvezményeket tartalmaz, olyan megállapodásrészei vannak, amelyek vagy a személyi jövedelemadó, vagy a társaságiadótörvényben később meg is fogalmazódtak. A másik, amire szeretném fel hívni a figyelmet, ez a minimálbér adómentessége. A Szocialista Párt a választási kampányban vállalta 2002ben, a kormány a kormányprogramban vállalta, hogy megvalósítja a minimálbér adómentességét, és ráadásul ezt úgy tettük meg, hogy az adójóváírás meghá romszorozásával nemcsak a minimálbér lett adómentes, hanem az átlagbér alatti jövedelmek adója is lényegében csökkent, reálértéke nőhetett ezen változások eredményeként. Azt gondolom, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a munkavállalók többségét érintett e ez a változás, mégpedig előnyösen; oly módon, hogy ugyanakkor csökkentek a munkáltatói terhek, hiszen nem kellett a munkavállalók reálbérnövekedése érdekében a munkáltatónak több járulékot befizetni. A harmadik megjegyzésem: az adópolitikája ennek a kor mánynak kifejezetten a foglalkoztatás bővítése érdekében változtat a szabályokon, változtat a módokon. Kétségtelenül igaz, hogy magas a foglalkoztatással kapcsolatos költséghányad, ezen belül is leginkább a bérekre terhelődő adók és járulékok, de arra fel kell hívjam a figyelmet, hogy az OECD megállapítása szerint az elmúlt években a legerősebben, a legdrasztikusabban Magyarországon csökkentek a foglalkoztatással kapcsolatos költségek. Ha az európai uniós összehasonlításban nézzük, akkor egy fő foglalkoztat ási költsége az uniós átlag egyhatoda, és ha a csatlakozók körében nézzük, akkor megfelel a csatlakozó országok átlagának. Az alkalmi munkavállalói könyvhöz kapcsolódó adó- és járulékterhek elfelezésével, munkanélküliek alkalmazása esetén elharmadolásával lényegében duplájára nőtt a legálisan foglalkoztattak köre és így a költségvetés bevétele is. (9.30) Az egészségügyi hozzájárulás csökkentésével, amelynek egyébként a teljes megszüntetésében is megállapodtunk a szociális partnerekkel, a legkisebb bérekre j utó költségek csökkenhettek és csökkennek, ami megint csak azt teszi lehetővé, hogy a foglalkoztatás bővülhessen. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a gyesen, gyeden lévők részfoglalkoztatásához kapcsolódóan, az ötven év feletti munkanélküliek fogla lkoztatásához kapcsolódóan az egészségügyi hozzájárulás lényegében már eltörlésre került, ami szintén foglalkoztatásbővítő és éppen ezen érzékeny társadalmi csoportok esetén foglalkoztatást segítő lépés volt. Ki szeretném emelni a felnőttképzé shez kapcsolódó adókedvezmény bevezetését 2003. január 1jétől, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló a képzési költségei egyharmadát leírhatja az adójából, évi 60 ezer forint mértékig. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához újabb adókedvez mények, áfavisszatérítések kapcsolódtak. A szakmunkástanulók gyakorlati foglalkoztatása, képzése egyre jobb feltételekkel történik. Ők is többet kaphatnak, és nekik is többet fizethetnek ki a munkáltatók. Hasonlóképpen kedvező változások történtek a válla lkozások versenyképessége érdekében. Csak felsorolásszerűen: a személyi jövedelemadótábla módosítása, a minimálbér a bérköltségeiket csökkentette, a társasági adócsökkentés, az iparűzési adó beszámítása, az egészségügyi hozzájárulás csökkentése, a fejles ztési adókedvezmények, a munkahelyteremtő beruházások adókedvezménye mindmind a vállalkozások versenyképességéhez járult hozzá. Befejezésül szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy a feketefoglalkoztatás, az illegális foglalkoztatás, a be nem jelentet t foglalkoztatás ügyében számos intézkedést, szabályozást tett a kormány, így a színlelt szerződések háttérbe szorítása érdekében törvénymódosítást, és egy új nyilvántartási rendszert vezetett be, az EMMAt, annak érdekében, hogy minél kisebb legyen azon m unkavállalók köre, akik bejelentés nélkül vagy hamis bérbejelentéssel dolgoznak. Úgy gondoljuk,
