Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - A hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat tartalmazó egyes törvények módosításáról, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
3614 Egy másik kérdés, amit szeretnék fölvetni, hogy az én meglátásom szerint a vélelem megdöntésére megszabott objektív határidő ebben a 6 hónapban túlzottan rövid. Azt gondolom, meg kellene fon tolnunk ennél hosszabb objektív határidő megdöntését, bár ha meg tudjuk oldani az előzőekben kifejtetteket, ha tudjuk biztosítani az eljárás megindulásának megkérdőjelezhetetlen tudomásra jutását az érintettek tekintetében, akkor talán ennek a kérdésnek a jelentősége sem olyan nagy. Végül a bizonyítás nehézségére szeretnék utalni: nevezetesen egy vélelem megdöntéséről van szó, ahol a vélelem terhe alatt lévőt terheli a bizonyítás. Kérdés, hogy a törvénynek ez a megszövegezése megfelelően méltányos jogi rend ezést tesze lehetővé. Bennem vannak kételyek. Talán jobbnak tartanám, ha az igazolás szabályai szerinti követelményeket rónánk az érintett felé, nevezetesen elég lenne valószínűsítenie azt, hogy a kézbesítés számára nem történt meg. Tisztelt Képviselőtárs aim! Nagyjából ezek azok a gondolatok, amelyeket ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán fontosnak tartottam önökkel megosztani. Kérem és javaslom, hogy ezeket a kérdéseket tekintsük át alaposan, és közös erővel tegyük jobbá ezt a törvényt, és oldjuk meg úgy, hogy a megfelelő intézmény, amit kialakítunk, működésében a jogbiztonság és a méltányosság követelményeinek mindenben megfeleljen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Gy imesi József képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! A kézbesítési vélelem vagy helyesebben: kézbesítéshez fűződő vélelem megdöntésére akkor van lehetőség a törvé nyjavaslat szerint, ha a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg. Eddig a bíróság előterjesztett igazolási kérelem nyomán próbálta meg vizsgálni, ha egyáltalában vizsgálta a kézbesítési szabályok megsért ését, mivel azonban a posta általában elzárkózott a kézbesítés elmaradását jelentő körülmények igazolása elől, így a bíróság az igazolást előterjesztő terhére elutasította az ilyen címen előterjesztett kérelmeket. Kérdés, hogy most, ezzel az új jogintézmén nyel változike valami. Milyen kézbesítési szabálytalanságra kell gondolnunk? Alapfeltétel az, hogy a küldemény kézbesítésre ne kerüljön. A kézbesítő postásnak a kézbesítések alkalmával értesítést kell hátrahagyni “Értesítés postai küldemény érkezéséről” e lnevezéssel. Vajon a postás hagye hátra ilyen értesítést, amely egyébként nem egy szoros számadású bizonylat, amelynek nincs másodpéldánya, amelynek nincs nyilvántartása. Tehát ha a postás azt nem hagyja hátra, vagy hátrahagyja, de az elkallódik vagy ross z postaládába helyezi el, tehát lényegében a címzett az értesítést nem kapja kézhez, akkor abba a reménytelen helyzetbe kerül, hogy a postai kézbesítés szabálytalanságára sem tud hivatkozni, hiszen a posta kibújik a felelőssége alól, mert azt mondja a sajá t alkalmazottjának a meghallgatása után, hogy bizony értesítést kapott a címzett a postai küldemény érkezéséről, s ez így történhet második esetben is. Tehát azt a kérdést kell feltenni, hogy ha a garanciális jogok érvényesítése érdekében alkotunk egy új t örvényt, akkor ez az előttünk lévő törvényjavaslat megkönnyítie a címzett helyzetét, megkönnyítie annak a bizonyítását, hogy ő önhibáján kívül került abba a helyzetbe, hogy a küldeményt a részére a postai szolgálat nem tudta kézbesíteni. Véleményem szeri nt semmivel sem változik meg ez a helyzet, csak abban az esetben változhat meg, ha a bizonyítási terhet megváltoztatjuk, és a postai szolgálatot vagy kézbesítőt - most egyelőre legyen ez a posta , a postát kötelezzük arra, hogy a kézbesítés szabályainak b etartását igazolja adott esetben a meginduló bírósági vagy egyéb hatósági eljárásban, tehát a vélelem megdöntésére irányuló eljárásban. Hiszen a posta van abban a helyzetben, hogy birtokában tartja vagy tartotta a küldeményt, a postás dolgozó készít jegyze teket arról, hogy a címzett megtagadta a postai küldemény átvételét;
