Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - A hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat tartalmazó egyes törvények módosításáról, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
3612 Helyesen mutat rá az Alkotmánybíróság, hogy biztosítani kell a jogszabályoknak a kézbesítésről való tudomásszerzést, és ez csak akkor garantált - idézem a határozatot : “ha megállapítható, hogy a tudomásszerzés lehetősége minden kétséget kizáró an fennáll.” A jogi szabályozásnak azonban figyelemmel kell lennie - ahogy erre Csákabonyi képviselő úr már rámutatott, ugyancsak az Alkotmánybíróság ugyanezen határozatát idézve - a címzett jogainak garantálása mellett egy másik fontos érdekre, a jogbizto nság követelményére is. A jogbiztonság azt a követelményt fogalmazza meg a jogalkotó számára, hogy az ítélkezése időszerű legyen, tehát az eljárás mielőbbi befejezésére kell törekednie a jogalkalmazónak, adott esetben a bíróságnak. Az új szabályok nem bizt osíthatnak parttalan lehetőséget az eljárás elhúzódásában érdekelt rosszhiszemű félnek. Tisztelt Képviselőtársaim! A FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja ennek az új jogintézménynek, nevezetesen a kézbesítéshez fűződő vélelem megdön tése jogintézményének a bevezetését, de úgy gondoljuk, hogy módosító javaslatokkal ezt a törvényjavaslatot javítani kell. Például - még az idő megengedi, hogy egyetlen példát innen elmondjak - bizonyos szűkítést tartalmaz a törvényjavaslat a hatályos jogga l szemben, mert a törvényjavaslat azt mondja, hogy amennyiben a címzett megtagadja a küldemény átvételét, akkor a kézbesítési vélelem beáll, tehát a postás fogja feljegyezni az iratokra azt, hogy a kézbesített küldemény átvételét a címzett megtagadta. És i nnen kezdődnek a nagyon súlyos jogi következmények. A hatályos jog ezzel szemben a küldeményt átvevő címzett számára is biztosítja azt a lehetőséget, hogy a postahivatalban vegye át majd, tehát hivatali kézbesítés nyomán jusson hozzá a küldeményhez. Ez nag yon fontos ok, mert egyrészt a postás, a hanyag postás vagy a rossz postás valamilyen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) visszaélésszerű magatartását megakadályozza, másrészt pedig megteremti azt a lehetőséget a címzett számára, h ogy esetleg a hivatalban vegye át, mert különböző érdekek e kézbesítés mellett szólnak az ő számára. Köszönöm szépen a figyelmeztetést, elnök asszony, és az általános vita további részében frakcióm álláspontjának kifejtését folytatom. (Taps az ellenzéki pa dsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amelynek célja teljesen egyértelmű, és ebben nincs is vita közöttünk, tehát a törvényjavaslat céljával egyetértünk, ideértve azokat a részeit is ennek a célnak, amit biztosítani akarunk. Egyfelől biztosítani, hogy rosszhiszemű magatartással, iratok átvételének megtagadásával vagy más, ezzel egyenértékű “eljárásmóddal” - idézőjelbe téve - ne lehessen meghiúsítani a jog érvényesítését, megakadályozni az eljárások lefolytatását vagy azokat hátráltatni. Ez az egyik cél. A másik cél pedig az, hogy nem megfelelő megoldásokból adódóan senkit ne érhessen olyan meglepetés, hogy határozatok vele szemben úgy emelkednek jogerőre, hogy az illető az eljárásról, az adott lépésről nem is szerez tudomást, mert valójában nem jut el hozzá az irat. Tehát ez az a két szempont, amit össze kell egyeztetnünk, amit az Alkotmánybíró ság is feladatul rótt az Országgyűlésnek, és amelyben, azt gondolom, itt valamennyien egyetértünk. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, azzal sem mondhatok újat, hogy ez nem pártpolitikai kérdés. Ha van nem pártpolitikai kérdés, akkor ez tipikusan az. Ezeknek a szempontoknak az érvényesítése nem politikai értékrendtől függ, hanem a minimális rend, a minimális jogrend és a minimális méltányosság bizt osítása ezeknek a kérdéseknek a megfelelő rendezése. Ami a törvényjavaslat megoldásait illeti, bennem is olyan természetű aggályok fogalmazódtak meg, amelyeket egyrészt Gyimesi József képviselőtársam az imént kifejtett, vagy amelyekre Lezsák Sándor mutatot t rá felszólalásában. Azt gondolom, nagyon sokszor találkozhatunk olyan jelenséggel, tapasztalhattunk olyan történést, amiről itt például Lezsák Sándor is egy konkrét példa kapcsán
