Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - A hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat tartalmazó egyes törvények módosításáról, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
3611 alkotmánybírósági határozatban, illetve az ezen határozathoz fűzött alkotmánybírói különvéleményekben kifejtette részben elmarasztaló álláspontját. Most az idő szűkössége miatt nem ismertetem ezt az alkotmánybírósági határozatot, de szíves figyelmébe ajánlom a kormánynak és a minisztereknek is ezt a nagy jelentőségű döntést. Ez a határozatban megidézett normagyűjtemé ny szakemberek számára igazi jogi csemege; nemcsak azért, mert 1953ban született jogszabályt is elemez a határozathoz fűzött különvélemény, hanem azért, mert tanulságos olvasnivaló, és bizony, tennivalókat fogalmaz meg vagy sugalmaz a végrehajtó hatalom s zámára. Az Alkotmánybíróság ebben az említett határozatában megállapította, hogy a jogalkotó - és nem feltétlenül az Országgyűlésre utal - alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal a mulasztásával, hogy nem szabályozta a hivatalos irat postai kézbesítés éhez fűződő, általánosan érvényesülő vélelem megdöntésének lehetőségét. Vizsgáljuk meg, képviselőtársaim, az általános vita keretében a jelenlegi jogi szabályozást és azt is, hogy az e törvényjavaslatban megfogalmazott megoldás kielégítie az Alkotmánybíró ság által megfogalmazott követelményeket, a gyakorlat igényeit vagy a törvényjavaslattal szemben elvárható szakszerűségi szempontokat. Tipikus esetben a hivatalos iratot a postás adja át a címzettnek, aki aláírásával - úgynevezett tértivevény aláírásá val - a küldemény átvételét elismeri, és a posta e tértivevény vagy kézbesítési igazolvány megküldésével értesíti a feladót arról a tényről, hogy a kézbesítés megtörtént. Ha a címzettet a postás nem találja otthon - és lehet, hogy mégiscsak ezt az esetet k ell tipikusnak vagy gyakrabban előfordulónak nevezni , akkor a tértivevényes közönséges vagy ajánlott levéllel a postás kétszer csenget. Első alkalommal, ha a levél nem kézbesíthető, egy figyelmeztetést hagy hátra a postaládában vagy az ajtóra kifüggesztv e arról, hogy mikor kísérli meg újból a kézbesítést, mikor csenget másodszor, hogy újabb esélyt adjon a címzettnek, hogy az iratot lakásán átvehesse. A második csengetés során egy újabb figyelmeztetést hagy hátra a postás a dolgok normális rendje szerint a címzett számára, amelyben arra hívja fel, hogy a postahivatalban öt munkanapon belül a küldeményt átveheti. A második figyelmeztetés postaládába helyezését követő 5. munkanapon a küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni, és azt a posta “nem kereste” jelzé ssel visszaküldi a feladó részére. Ebben az esetben tehát nyilvánvalóan a címzett az iratot nem vette át, hiszen felbontatlan borítékban érkezik az vissza a feladóhoz. Ebből következően annak a tartalmát sem ismerhette meg, mégis azt kell feltételeznünk, h ogy a kézbesítés megtörtént. Ezt nevezzük a kézbesítéshez fűződő vélelemnek, és nem kézbesítési vélelemnek, ahogyan a törvényjavaslatban van. Álláspontom szerint az Alkotmánybíróság helyesebben nevezte meg ezt a jogintézményt. Könnyű belátni, hogy milyen s úlyos sérelmek származhatnak abból, ha egy bírósági ítélet anélkül, hogy magát az ítéletet ismernénk - vagy esetleg arról a tényről egyáltalán tudomásunk lenne, hogy velünk szemben ítéletet hoztak, és ezt az ítéletet megpróbálták kézbesíteni , tudomásunk nélkül, tehát a fellebbezési jog gyakorlása nélkül jogerőre emelkedik, és legközelebb már csak a végrehajtóval találkozunk - hogy ezt a példát egy kicsit szélsőségesebben állítsam be , amikor megérkezik a lakásunkba, hogy lefoglalja ingóságainkat. (11.10) Szükség van tehát valamilyen jogorvoslatra annak érdekében, hogy ilyen helyzet ne következzék be, mondjuk akkor, amikor a vétlen címzett nem tartózkodik otthon, önhibáján kívül kerül abba a helyzetbe, hogy a küldeményt nem tudja átvenni, mert például huza mosabb ideig, hónapokig tartó, hosszabb külföldi úton van. De ne következhessék be akkor sem ilyen eset, ha a postás - mert ilyen is előfordulhat - hanyagságból vagy egyéb okból szabálytalanul jár el, tehát nem tartja be a postai kézbesítés reá vonatkozó s zabályait.
