Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - A hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat tartalmazó egyes törvények módosításáról, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
3608 alkalmazhatóságát tehát a jogbiztonság, illetve az eljárást kezdeményező személyek jogai védelme is m egköveteli.” Éppen ezért önmagában a kézbesítési vélelem nem sérti az alkotmányt. Tehát ez a jogintézmény, ami a polgári perrendtartás 99. §ában jelenleg is szabályozott, alkotmányos rendelkezés. Azonban ennek kiegészítése válik szükségessé abban az esetb en, ha maga a kézbesítés szabálytalanul történt meg, avagy a címzett önhibáján kívül nem jutott hozzá ahhoz az irathoz, amely a részére jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor rámutat arra is, hogy két fontos érdek ütközi k egymással, egyrészt ez az alkotmányos érdek, hogy mindenki valóban hozzájuthasson az ő részére küldött és címzett fontos irathoz vagy egyéb értesítéshez, ugyanakkor az eljárások ésszerű és időszerű befejezése érdeke az, amely szemben állhatna akkor, ha k orlátlan lehetőséget biztosítanánk a törvényes vélelem megdöntésére, tehát a kézbesítési vélelem megdöntésére. A gyakorlatban ismert, és erről egyébként az alkotmányügyi bizottsági vitában is szó esett, hogy vissza lehet élni bizonyos intézményekkel. Ismer jük a joggyakorlatból azt, hogy szándékosan nem veszik át a küldeményeket, vagy megpróbálnak különböző módon kibújni a kézbesítés alól azért, hogy ne emelkedjen jogerőre az a határozat, amivel jelentős mértékben elhúzzák az eljárásokat. Éppen ezért nagyon pontosan és precízen fogalmaz most már az új törvényjavaslat, ami két esetben teszi lehetővé a vélelem megdöntését; általános szabályként egyrészt akkor, ha jogszabályellenesen történt a kézbesítés, tehát például a kétszeri értesítés bedobását a postaládáb a vagy eljuttatását a címzett részére a kézbesítést végző posta elmulasztotta. Ilyenkor lehet nyugodtan hivatkozni arra, hogy kérem szépen, nem volt jogszerű a kézbesítés. Ebben az esetben természetesen megdönthető a vélelem. Ugyanakkor abban az esetben, h a a címzett megtagadja a küldemény átvételét, akkor a vélelem nem dönthető meg. Az első esetnek számos gyakorlati megjelenési formája van. Éppen ezért a vétlen címzettet kívánja a törvényhozó védelemben részesíteni akkor, amikor lehetővé teszi neki, de nem a Pp.ben ismert igazolási kérelem formájában, tudjuk, hogy ahhoz más joghatások fűződnek, hanem a vétlenségét valószínűsítő előadás kapcsán. Történetesen azért nem szerzett tudomást egy vele szemben megindított perről, mert hosszabb időn keresztül külföl dön tartózkodik, nem is számolhatott azzal, hogy vele szemben valaki pert fog indítani, így nem gondoskodott előre arról, hogy valaki kézbesítési segédet megnevezzen, aki részére a kézbesítés történhet. Továbbá beteg volt, kórházi kezelésen volt, és az éle t számtalan példát tud felsorakoztatni. Ugyanakkor részletekbe menően is, nagyon odafigyelő módon szabályoz a törvényjavaslat, amikor olyan eseteket is a szabályozás körébe von, amire a laikus ember kevésbé gondol. Például nem tekinthető szabályszerűnek eg y kézbesítés, és nem állhat be a vélelem azon esetben, illetve megtámadható abban az esetben, ha történetesen a tértivevényes küldeményt a perbeli ellenfél veszi át. Felvetődik a kérdés, ez hogyan fordulhat elő. Nagyon egyszerűen előfordulhat, mondjuk, egy házassági bontóper esetében. Együtt lakik a felperes meg az alperes, és az egyik fél a másik fél részére küldött küldeményt átveszi, azt aláírja, ami egyébként szabályszerű idézésnek felelne meg, mert tudjuk, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében a ház astárs átveheti a másik házastárs részére szóló küldeményeket. Ebben az esetben azonban a vélelem megdöntésére okot adó szabálytalanságról van szó. Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánom a törvényjavaslat részleteit tovább elemezni, hiszen ez majd a részletes vita témakörébe fog tartozni. Mindenesetre szeretném még azt kiemelni, hogy nagy jelentőségű megítélésünk szerint a végrehajtói kézbesítés intézményének a törvényjavaslat által történő megteremtése és bevezetése. Ez valóban jelentős jogbiztonsági garanciák at teremt, mint ahogy az államtitkári expozéban is elhangzott. Ugyanakkor pedig igen nagy gyakorlati jelentősége van az uniós tagállamokban született bírósági határozatok végrehajtásának és ennek most már magas szintű, tehát törvényben történő szabályozásá nak. Mindezekre való tekintettel jónak tartjuk, szükségesnek tartjuk a törvényjavaslatot, elfogadását javasoljuk és kérjük a tisztelt Háztól.
