Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3593 Tisztelt Országgyűlés! Az állattenyésztésről szóló törvényt 1993ban fogadta el az Országgyűlés, akkor a parlamenti pártok teljes eg yetértésével, és az akkori jegyzőkönyvek szerint is az Országgyűlés üdvözölte az új és demokratikus szabályozást. Elismerte, hogy a törvény szakmai elvek mentén építi fel a tenyésztésszervezés rendszerét, és mindezt úgy teszi, hogy a hazai hagyományokra ép ít, de egyben figyelembe veszi az Európai Unió előírásait, valamint a tagállami nemzeti szabályozásokat is. Ezért a csatlakozásunk kapcsán lezajlott jogharmonizációs folyamat eredményeként a törvényt csak pontosító módosításokkal kell teljesen összhangba h ozni az Európai Unió előírásaival. A módosítás nem változtatja meg az eddig kialakított struktúrát; csiszolja, viszont erősíti is azt, és mindezt a tenyésztőtársadalom teljes egyetértésével teszi. A pontosítások súlya eltérő, a hatósági feladatok eltörlésé től a minisztérium nevének időközbeni változásának átvezetéséig terjed. Elnök Úr! Kiemelném a legfontosabb változásokat. A módosításban új elemként jelenik meg a tenyészállat és a szaporítóanyagbehozatal szabályozásának enyhítése. Azaz megszűnik a miniszt érium engedélyező szerepe, a behozatalhoz nem szükséges a minisztérium szakmai hozzájárulása. Ehelyett viszont a behozatal bonyolítójának a szakmai tartalom bemutatásával csak bejelentést kell tennie a tenyésztési hatóság felé, hogy az szúrópróbaszerű, ill etve eseti ellenőrzéseket végezhessen. Szigorítást jelent viszont az, hogy a bejelentéssel kapcsolatos előírások megszegőire bírságot lehet és kell kiszabni, ezzel erősítve a jogkövető magatartást. Az új szabályozás csökkenti a minisztérium egyedi hatósági feladatait, viszont erősíti a tenyésztési hatóság ellenőrző és szankcionáló tevékenységét. A másik kiemelendő módosítás indoka, hogy a tenyésztőegyesületek és szövetségek az elmúlt tíz év alatt fajonkénti szövetségeket, illetve a teljes állattenyésztés t erületére egy egységes szövetséget hoztak létre. Ezek a szervezetek nem rendelkeznek a törvény előírásai szerinti elismeréssel, de egyegy fajjal kapcsolatos, illetve az állattenyésztés egészét érintő fontos feladatokat látnak el. E szervezetek jelentősége igen nagy az Európai Unió tagállamaiban. A törvénymódosítás jogszabályi háttérrel erősíti meg e szervezetek szerepét, növelve az állattenyésztés területén a társadalmi szerepvállalást és ezzel együtt a felelősséget is. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat mé g a következő módosításokat fogalmazza meg. Az állattenyésztésről szóló törvény hatálya nem terjed ki a bivaly- és a szamárfajokra. Az Európai Unió nevesítve ezeket a fajokat, a fajtáik fenntartását, törzskönyvi nyilvántartását, az ezt végző szervezetek el ismerési rendjét, teljesítményvizsgálatok módját s a többit szabályozza. Ennek megfelelően a hazai tenyésztőszervezetek igényével is egyetértésben a törvény hatálya kiterjed e fajok tenyésztésére is. A tenyésztés eredményét, a tenyészállatokat és azok szap orulatát az élet egyre szélesebb területén használják fel, ezért a megváltozott társadalmi környezetben a gazdasági cél fogalmának kibővítése vált szükségessé. Erre kiváló példa a lónak sport- vagy kedvtelési céllal folytatott tenyésztése. A közösségi jog szabályozza a szaporítóanyagok kísérő dokumentumait. Ezeket átvezettük. A hatályos szabályozás a tenyésztőszervezetek elismerésére határozott időtartamot ír elő. Ez nincs összhangban a közösségi jog szabályaival, amelyek alapján az elismerést visszavonásig adják meg. Ez jelentősen csökkenti az elismerésekhez kapcsolódó adminisztrációt. A javaslat szerint az ideiglenes elismerés azonban a tenyésztési program végrehajtásához szükséges állatlétszám eléréséhez van kötve, amit meghatározott idő alatt kell elérni e az elismerést kérő szervezetnek. A javaslat szerint a tenyésztési bírság intézményének hatálya nő, amellyel a hatóság eddig nem élt kellő mértékben. Az Európai Unió folyamatos elvárása a jogi szabályozás hatékony érvényesülése érdekében alkalmazott elret tentő szankció megjelenése a hazai jogrendben. Véleményünk szerint megtettük az első lépést, és lehetséges persze, hogy tovább kell menni ezen az úton. Az Európai Unió nemzeti támogatásokra vonatkozó iránymutatásával összhangban áttekintettük a törvény áll ami támogatásokra vonatkozó előírásait is. Így a javaslat szerint a jövőben az állam nem ad külön támogatást a tenyésztésvezetők díjazásához, de a törzskönyvvezetési munka
