Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 17 (151. szám) - A honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KÖRÖMI ATTILA (független): - ELNÖK (Harrach Péter): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz):
3564 Folytatjuk a kétperces felszólalásokat. Körömi Attilának adom meg a szót. KÖRÖMI ATTILA (független) : Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Göndör képviselő úrnak mondom, hogy amennyiben a d) pont, amelyet Nyitray képviselő úr említett kivételre - mármint hogy a fegyveres erők egyik feladata közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatai ellátásában , ha ez kikerül, attól még lehet alkalmazni a katonai erőket, hiszen most is ott vagyunk Irakban, sajnos. Nagy hiba, de mindegy, ott vagyunk. Nincs benne a jelenleg hatályos törvényben ez a mondat, ugy anis a magyar fegyveres erőket jelenleg az alkotmány és egyéb törvények keretei között a Magyar Országgyűlés vezényelheti. Ez a mondat arra szolgálna a saját megérzésem szerint, hogy ki se lehessen kerülni, immáron ezzel lehessen revolverezni a parlamentet , hogy nem illik nemet mondani, mert még mindig meglenne a módunk arra, hogy nemet mondjunk, mert lám, bekerült a feladatok közé. Ezért én magam üdvözlöm azokat a módosító javaslatokat, amelyek ezt a mondatot szeretnék kivenni a törvényből. Másrészt pedig bőven elégséges volt Nyitray képviselő úrnak az az indoklása, hogy nincs tisztázva a fogalom a jogszabályon belül. A jogszabályok mindig tisztázzák a fogalmakat, és így van ez itt is. A törvény módosításairól szóló 8. § tisztáz két olyan fogalmat, amely ad dig nem volt a törvényben világosan leírva. Ez a műveleti terület és a befogadó nemzeti támogatás. Innen vélhetően kifelejtette a tárca a terrorizmus elleni harc fogalmának definícióját, így nem is lehet értelmezni a szövegen belül. Ha tehá t nem is folytatunk erről a kivételről érdemi vitát, már csak formai okok miatt sem lehet elfogadni ennek a sornak a benthagyását a jogszabály tervezetében. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Nyitray Andrásé két percben a szó. NYITRAY ANDRÁS (Fidesz) : Szeretném Göndör képviselő urat megnyugtatni, hogy ugyanennek módosított 22. §nak a c) pontja: a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettség - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó, nemzetközi válságkezelő és humanitári us feladatok teljesítése definícióval voltaképpen ugyanazt jelenti, mint az előbbi, vagy mondhatnám úgy is, hogy ezen belül természetesen ha sikerül tisztázni, hogy ez terrorista támadás, és erre szövetségi vagy nemzetközi szerződésből eredő katonai kötele zettségünk van, akkor ma sem gátol semmi abban, hogy ebben részt vegyünk. (0.30) Ugyanakkor az előbb nem említettem, de azért ennek a d) pontnak van még egy másik “torka véres” része is, ugyanis ez semmilyen módon nem tisztázza azt, hogy milyen alapon vesz ünk részt mi egy ilyen feladatban. Szövetségi vagy nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségeink alapján? Vagy csak úgy egyszerűen valaki kitalálja, hogy itt mostan terrorista háború folyik, nosza, rajta, gyerünk, aztán vegyünk benne részt? Azért egy kat onai erő kiküldésének vannak bizonyos szoros feladatai, és ezt illik valamilyen módon körülírni, hogy mire vonatkoztatjuk ezt a pontot. Ez is ki van belőle hagyva, azt gondolom, ez nem véletlen. Arról pedig már ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásakor is és korábban is többször tettem említést, hogy ráadásul a Magyar Honvédség alakulatai közül most is olyanok vannak, úgymond, a terrorizmus elleni küzdelembe bevetve, amelyek teljesen szokványos katonai feladatot hajtanak végre. Tehát igazából nem is nagyon lehet megmondani, hogy a célon, az általunk deklarált célon kívül ugyan mitől terrorizmus elleni küzdelem, ha az A pontból a B pontba teherautóval elviszünk, mondjuk, 3 tonna lőszert. Tehát igazából ez is a bizonytalanságát mutatja ennek a pontnak és enne k a definíciónak.
