Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - BOTKA LAJOSNÉ (MSZP):
3389 A pénzügyminiszter úr egyébként annyira vállalta volna ezt a kárt, hogy, szó szerint idézek: “A 2004. évi magyar költségvetési javaslatban a csatlakozási tárgyalásokon feltételezett kifizetési összegnél némileg magasabb támogatáslehívással számolt.” Tisztelt Ház! Szomorú, hogy abban sincs egyetértés a kormányon b elül, jóe nekünk, ha néhány milliárddal több jut az országnak. Az ellentmondó kijelentések miatt kiszámíthatatlan a kormány. Nincs hatékony és szakszerű közigazgatás. Nincs szakmai alapja a kormánytagok nyilatkozatainak. A hibát nem a beosztott köztisztvi selőkben keresem. A felelősség a politikai vezetésé. Sikerre vihetie ez a kormány a csatlakozás ügyét, ha már a küszöbön is bukdácsol? Így nem lehet megragadni az Európai Unió kínálta lehetőségeket! A FideszMagyar Polgári Szövetség annak érdekében, hogy minél többen, így például kis- és középvállalkozók, valamint a gazdák a taggá válás haszonélvezői legyenek, javasolja az intézményi háttér gyors kialakítását, és szakszerű, pártszempontokat mellőző, korrupciómentes működését. Az Unió dolgaival foglalkozó i ntézményeknek az eddiginél sokkal jobb működésére van szükség ahhoz, hogy a csatlakozás minél kevesebb magyarnak okozzon csalatkozást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Botka Lajosné a következ ő MSZPs felszólaló. BOTKA LAJOSNÉ (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban mindannyian egyetértünk, hogy közös érdekünk, hogy a kérdésfeltevésre, miszerint “Megfelelően felkészülte Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?”, a válasz minél szakszerűbb és minél inkább teljes körű legyen. Ebben a teljes körű válaszkeresésben, úgy gondolom, semmiképpen nem kerülhető meg az a kérdés, hogy vajon az önkormányzati felkészülés megfelele az európai uniós csatl akozás elvárt szintjének. Ha azt a kérdést tesszük fel tehát, hogy felkészülteke az önkormányzatok az európai uniós csatlakozásra, a válaszkeresésben egész biztos, hogy vissza kell térnünk, vissza kell nyúlnunk a rendszerváltást követő demokratikus átalak ulásokhoz, amikor az önkormányzatok megalakultak. Hiszen, tisztelt képviselőtársaim, mit is jelent az önkormányzatiság? Az emberek számára mindenképpen azt, hogy a helyi ügyeket, a helyi ügyek kezelését, a helyi ügyek megoldásában való aktív részvételt imm ár egy törvény, egy rendszer biztosítja a számukra. Az önkormányzatiság lényege tehát az emberek aktív részvétele a közügyek intézésében, ott, ahol élnek. Ez egy valódi részvétel, amely a rendszerváltást követő négy választási ciklusban nemcsak abban jelen t meg, hogy az emberek közvetlenül választhatták a képviselőiket, és '94 óta immár a polgármestereiket is, hanem a feladatmeghatározásban és a számonkérésben, az értékelésben is aktív szerepet kaptak. Úgy gondolom tehát, hogy ez az alapfeltétel mindenképpe n megfelel a közösségi normáknak. Ebben az alapfeltételben az is megjelent, hogy az állam egyre több feladatot és funkciót, hatáskört ruházott át az önkormányzatokra, olyan feladatokat, amelyek végrehajtására egy sajátos alkalmazotti kört, a közalkalmazott ak mellett a köztisztviselői réteget is létrehozta. (Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ebben a fejlesztésben kulcskérdés, hogy vajon a köztisztviselők, akik a hivatalokban a szakemberek szintjén, a rendeletelőkészí tő munkában, a partnerekkel a lakossági tájékoztatásban, adott esetben a közvetlen kapcsolataikban jelenítenek meg elvárt európai normákat, vajon felkészülteke erre a feladatra. Tisztelt Képviselőtársaim! A válaszadást persze mindenki szubjektív módon is megtehetné, én azonban nagyon szeretem azokat a kutatási eredményeket, amelyek nem a szubjektum, hanem a kutatás objektív válaszkeresésén alapulnak, és szíves figyelmükbe ajánlom azt a tájékoztató kötetet, amiből megismerhetjük, hogy 2003ban a köztisztvis elők Európai Unióval kapcsolatos eddigi felkészülését és attitűdjét vizsgáló kutatók milyen választ kaptak. Nem fogom
