Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
339 híradástechnikai eszközök, belépőkártyákat vagy kimenő árukat ellenőrző rendszerek mindmind növelik a környezetünkben lévő tér elektromos terhelését. Orvosok szerint még évtizedeket kell várnunk, hogy biztos ké pet kaphassunk az elektromos környezeti terhelés megengedhető és nem megengedhető mértékéről. Évekig tehát a munkavédelem, munkásvédelem bizonyos mértékben sötétben tapogatózik, hiszen nem lesznek arra vonatkoztatva megdönthetetlen bizonyítékai, hogy milye n szint a káros szint, mit köteles tenni a munkahely ilyen esetekben, s milyen védőeszközöket kell adni a dolgozóknak. Ilyen esetekben, amikor tehát még elégtelenek az ismereteink valamely általánosan használt eszköz esetleges káros hatásairól, az Európai Unió az elővigyázatosság elvét javasolja. Az elővigyázatosság jegyében tehát van bizonyos cselekvési tere a munkavédelemnek olyan esetekben is, amikor még feketénfehéren nem bizonyosodtak be a munkavégzés valamely eszközének vagy feltételének káros hatása i. Elég, ha csak arra mondunk példát, hogy soksok életet meg lehetett volna menteni az iparban és az építőiparban, ha nagyobb figyelmet szenteltek volna annak idején az azbeszt káros hatásait feszegető első orvosi véleményeknek. Hasonló módon nagyon sok t üdőrák keletkezhetett passzív dohányzás révén, hiszen évtizedekig nem különítették el a dohányzóhelyiségeket a munkaszobáktól. Hiányzott tehát az elővigyázatosság, amelyik az első figyelmeztető jelekre hivatkozva megelőzhette volna, illetve csökkenthette v olna ezeket a munkahelyi megbetegedéseket. Egyetlen példát szeretnék még elmondani. Ma már köztudott, hogy a számítógépeknek nem a képernyője sugároz erősebben, hanem a hátsó része. Sok munkahelyen viszont helytakarékosság céljából egymással szemben ülnek az alkalmazottak, azaz munkájuk során a szemben ülőket lényegesen nagyobb sugárzással terhelik meg, mint önmagukat. (18.10) A munkavédelemnek jelenleg nincsenek olyan jogosítványai, hogy megkövetelhesse az ilyen munkaszobák átrendezésé t, hiszen ma még nincsenek általánosan elfogadott értékek az elektromos környezeti terhelés maximális mértékeire vonatkozóan. Úgy tűnik számomra, hogy nincs foglalt helye az elővigyázatosságra vonatkozó uniós intelemnek az ebben az előterjesztésben javasol t hagyományos értelemben építkező munkavédelmi rendszerben. Nem tudok módosító indítványt javasolni, tisztelt államtitkár úr, viszont nagyon kérem, hogy újra és újra gondolják át ezeket a gondolatokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELN ÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Kétperces időkeretben megadom a szót Gúr Nándor MSZPs képviselőnek. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akartam az előbb úgy szólni, hogy Rákos képviselőtársam nincs a teremben és hozz á beszélek, ezért kivártam, míg újra visszatér a terembe. Most boncolgatnám azt a kérdéskört, amit említett, azért, mert fontosnak tartom. Amikor a különféle szankcióknak, büntetések kivetésének a kérdéskörét érintette, és plasztikusan megmutatta, hogy a v izsgálatok számához illesztetten akár háromnégyszeres mértékű számadatbéli visszaigazolódása van a szankcióknak, akkor rámutatott arra a problémára, hogy bizony van mit tenni a munka világa, a munkavédelem tekintetében. A probléma kiváltása vagy a bünteté sek befizetésee az egyszerűbb? Ő azt fogalmazta meg, hogy a büntetések befizetése sokszor előbbre valónak tűnik. Én is azt gondolom, hogy nem téved túl nagyot, amikor ezt mondja, de szeretném hozzátenni, hogy ez rövid távú megoldás. El kell tudni mozdulni abba az irányba, hogy a munkaadók sokkal inkább a tekintetben legyenek fogékonyak, hogy ne a kiszabott büntetések befizetése motiválja őket vagy arra legyenek érzékenyek, hanem a
