Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
338 Végezetül még egyszer szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy a munkavédelem valódi munkásvédelem, a dolgozó védelme legyen. Akkor valószínű, hogy jobb eredményeket fogunk elérni, és ehhez könnyebben meg fogjuk nyerni a vállalko zókat is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Kétperces időkeretben megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, szocialista képviselő. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képvise lőtársaim! Az utolsó hozzászólásban vagy második hozzászólásban elhangzott az utolsó mondatok között az, hogy a munka világának az üzeneteit még nem igazán érezte képviselőtársam. Egy mondattal ezt úgy tudnám visszafordítani, hogy az Országos Érdekegyeztet ő Tanács támogatásával, elfogadó javaslatával került a parlament elé a munkavédelemmel kapcsolatos törvény. Ez ilyen értelemben elég egzakt, egyértelmű üzenet, hiszen ha az ő támogatásukat bírja a dolog, akkor vélhetően megvan a megfelelő üzenetérték és a megfelelő háttér a dologban. Az elhangzottak között exponálásra került a munkásvédelem kérdésköre, hogy miért nem így szól a törvény címe adott esetben. Ez egy 1993as törvény - szeretnék visszautalni , tehát gyakorlatilag akkor született, ilyen értelembe n oda datálható a kérdés. De azt gondolom, nem helytelen, hogy így fogalmazódott meg, hiszen a lényege ennek a törvénynek azt hordozza magában, ami a munkavállalókat érinti: a munkavállalók munkahelyi biztonságának a megteremtését és megőrzését. Gyakorlati lag arról szól az egész történet, hogy az egészséget nem veszélyeztető helyzet kialakítását és a biztonságos munkavégzés lehetőségét kell megteremteni, és ehhez keresi azokat az utakat, amelyeken keresztül ez mértékadó módon alátámasztható. Ami pedig erény e ennek a törvénytervezetnek megítélésem szerint is, hogy a munkahelyi kockázatértékelés címszava alapján bevezeti a munkaegészségügy fogalmi rendszerét, és így nem csakis a munkabiztonsági, hanem a munkaegészségügyi kérdéskörökkel kiegészülve, komplexen, teljes egészében átfogja azokat a kérdéseket, amelyeket át kell fognia ennek a törvénytervezetnek. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. LEZSÁK S ÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslattal kapcsolatban mindössze egyetlen kérdéssel szeretnék foglalkozni, és ajánlom különösen Csizmár államtitkár úr figyelmébe. Ez pedig az elektromos környezeti t erheléssel kapcsolatos védekezés kérdése. A törvényjavaslat a munkavégzést hagyományosan kísérő, hosszú ideje ismert és kiismert veszélyforrások kiküszöbölésére törekszik az Európai Unióban is elfogadott intézményi formák hazai meghonosítása révén. Ezzel a törekvéssel természetesen egyet kell érteni, de arra is tekintettel kell lenni, hogy az élet már túllépett azon, hogy ma nyugodt lélekkel kijelenthessük, hogy csak az érzékszerveink révén közvetlenül tapasztalható munkahelyi veszélyforrások léteznek. Már évtizedekkel ezelőtt fel kellett készülni például a sugárfertőzésből adódó megbetegedésekre, és jelenleg szakmai vita tárgya a munkahelyek elektromos környezeti terhelhetőségének a mértéke. A technikai fejlődésből adódó elektromos környezeti terhelés az el múlt négy évtizedben - döbbenetes volt számomra, aki ezt olvastam - háromszázszorosára növekedett. A munkahelyeken a szinte minden helyiségben jelen lévő számítógépek, mobiltelefonok, elektromos térfigyelő rendszerek, kamerák, biztonsági berendezések, műho ldakkal kapcsolatban álló nagy teljesítményű
