Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. WEKLER FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3291 nincsen vita - jelesül Szabó képviselőtársam említette ezt. Abszolút koncepcionális problémák merültek fel a vita során, és ez az oka annak, hogy az SZDSZ képviselőcsoportja ne m tartotta szerencsésnek ennek a törvénynek a beterjesztését, és ez az oka annak, hogy az SZDSZ képviselőcsoportja nem támogatta az általános vitára való alkalmasságát, és jelen formájában ezt a törvényjavaslatot nem is tudja támogatni. Miért nem? A '90es önkormányzati rendszer létrejötte pillanatában nem tűnt rossz rendszernek, az utóbbi években derült ki, hogy ez a szétaprózott - idézem az előttem felszólalókat - önkormányzati rendszer a demográfiai és egyéb okok miatt nehezen finanszírozható, és a telep ülések egymásra utaltsága ma fontosabb, mint ahogy annak idején, '90ben tűnt. (21.30) Azt gondolom, hogy ez az oka annak, hogy szerkezeti módosításokra van szükség. A létrejött koalíció kormányprogramja felismerte ezt a szükségszerűséget, és határozottan állást foglal ez a kormányprogram, amit közösen szavaztunk meg a koalíciós partnerrel, a teendők sorrendjében és a teendők mikéntjében. Határozottan leszögezi, hogy szükség van az önkormányzati finanszírozási rendszer és az önkormányzati rendszer átfogó fe lülvizsgálatára, és szükség van szerkezeti módosításokra is. A mi témánk szempontjából az az érdekes ebben, illetve az a releváns, hogy azt fogalmazza meg, hogy létre kell hozni a kistérségi társulásokat, és azt fogalmazza meg, hogy létre kell hozni a közv etlenül választott regionális tanácsokat, és azt is leszögezi, hogy a megyei szintre hosszabb távon nincsen szükség. Ezzel szemben a már sokak által dicsért hosszas egyeztetésnek az eredményeként végül is a Ház elé került törvényjavaslatban mást találtunk. Az egyeztetés a koalíciós partnerrel is lefolyt, sajnáljuk, hogy nem vette az előterjesztő figyelembe azon észrevételek nagy részét, amelyeket az előkészítés folyamán tettünk, és ilyen formában került ez a törvény beterjesztésre. Ugyanis szilárd meggyőződ ésünk, hogy nem választható szét a területfejlesztés és az önkormányzati rendszer reformja, különösen akkor nem, amikor a beterjesztett javaslat egyértelműen önkormányzati dominanciára törekszik, vagyis az önkormányzati szereplők dominanciáját mutatja fel, vázolja fel a kistérségi szinten, a megyei szinten, a regionális szinten, értelemszerűen vagy sajnos az Országos Területfejlesztési Tanács szintjén már nem, de a három alsóbb szinten mindenképpen. Ezek után azt mondani, hogy a közigazgatási reformnak és a területfejlesztésnek nincs köze egymáshoz, illetve a kettő egymás mellett is futtatható, anélkül, hogy figyelembe vennénk a megszületett jogszabályokat vagy tervezett változtatásokat, szerintünk nem elfogadható. Egyébként hasonló véleménye volt az előbb S zabó képviselőtársamnak is, aki az utolsó gondolatai között azt jegyezte meg, ha jól emlékszem rá, hogy a területfejlesztési törvény egy közigazgatási reform alapja is lehetne. Ez az a koncepcionális különbség kettőnk között, ami miatt nem tartottuk szeren csésnek ennek a törvénynek a beterjesztését, mielőtt el nem dőlt a közigazgatási rendszer kérdésköre. Igaza van Szabó képviselőtársamnak, ebben a törvényjavaslatban olyan javaslatok vannak, amelyek a kormányprogrammal szemben más struktúra megerősítését, k iépítését kezdeményezik, jelesül a megyei színtérnek a megerősítését, illetve a megyei színtéren legitimen megválasztott politikusoknak a szereplését, egyrészt a regionális szinten, másrészt értelemszerűen a megyei szinten, harmadrészt a kistérségi szinten is, ugyanis ebben a törvényjavaslatban a kistérségi területfejlesztési tanácsokban is megjelennek a megyei területfejlesztési tanács képviselői tanácskozási joggal. Ez az alapvető problémánk a beterjesztett törvényjavaslattal, az összes többi értelemszerű en technikai jellegű kérdéskör, amelynek a megvitatása természetesen kevésbé konfrontatív, mint ez a problémakör. Az SZDSZ továbbra is azt mondja, hogy a területfejlesztés egységei Magyarországon a kistérség, a regionális szint és az országos szint, és nin cs szükség a megyei szint megerősítésére, sőt túlterjeszkedésére a megyei színtéren kívülre. Ezek a koncepcionális különbségek, amelyek nem most jelentek meg először ebben a területfejlesztési vitában, a '96os törvény előkészítésénél és elfogadásánál ugya nígy jelen voltak. A '96os törvény, ahogy többen utaltak rá, egy tágabb szereplőgárdát vonultatott fel. Abból az elvből
