Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. MIKES ÉVA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3289 azért én nagyon alulszabályozott helyzetnek tartom, hiszen ad absurdum a helyi bélyeggyűjtő kör is bekerülhet ilyen módon küldöttként a területfejlesztési tanácsba. Én azt gondolom, hogy ennél azért inkább szakm ai feltételekhez kellene kötni a civil részvételt, akkor is, hogyha ezt nagyon fontosnak tartják az előterjesztők. A cigány kisebbségi önkormányzatok részvételéről már beszéltem. Nekem az az álláspontom, hogy kétféle módon kezelhető ez; vagy az adott terül eti szinten jelen lévő összes kisebbség képviselőjét be kell vonni, de ennek sem látom egyébként sok értelmét, mert én azt gondolom, hogy a területfejlesztési tanácsok működése a legkevésbé sem etnikai alapú döntéseket kell hogy igényeljen. (21.20) Szeretn ék arra röviden utalni, amit már többen említettek, hogy a fejlesztési tanácsok szervezési és működési szabályzatának az elfogadásához teljes körű konszenzust ír elő ez a törvényjavaslat. Azt gondolom, hogy ez egyszerűen nem reális. A 30 nappal később megi smételt kétharmados szavazás is, tudjuk jól, milyen nehézségekkel jár, nemhogy a teljes konszenzust várjuk meg. Ráadásul - hozzáteszem - a rendelkezések között, a hatályba léptető rendelkezések előtt szerepelnek a kormány felhatalmazásai, és a kormány felh atalmazásaként szerepel az, hogy a területfejlesztési tanácsok megalakulásával vagy átalakulásával kapcsolatos rendet szabályozza. Én attól tartok, ha nem sikerül ezeket a szervezési és működési szabályzatokat elfogadni, akkor valami módon majd kormánykomp etenciába kerül vagy marad azoknak az eljárási rendeknek a szabályozása, amiket szmszben kellett volna rendezni. Ugyanígy végiggondolandó az úgynevezett súlyozott szavazások kérdése, hiszen ez mindenképpen érdekeket sérthet egyébként mindenfajta nézetből, ráadásul a fejletlenebb térségekben vannak a kistelepülések a leginkább kiszolgáltatott helyzetben. Ehhez képest olyan szabályokat alkalmazni, amelyek lehetővé teszik - amellett, hogy a polgármesterek akár állandó megbízással is helyettesíthetik egymást a kistérségi fejlesztési tanács munkájában, még választhatnak egy elnökséget vagy bizottságot - ezt a bizonyos 59 tagú bizottságot a sok kistelepülést tartalmazó térségekben, ez egyértelműen azt jelenti, hogy az úgynevezett aprófalvas részeken az igazán ki csi települések kiszorulnak a döntések köréből. Ugyanígy természetesen az a szabály, ha meghaladja a székhely település lakosságszáma a kistérség lakosságszámának egyharmadát, illetve ha megyei jogú város a székhely település - e kettőt egyébként szerintem felesleges külön szabályozni, de lehet, hogy van kivétel, nem tudom elképzelni, hogy egy megyei jogú város ne haladja meg az egyharmadot, de bár ez lenne a legnagyobb vitatémának ebben a törvényben , az egyetértési jogot fenntartja az adott polgármester részére. Ez egy kvázi vétójogként érvényesül, tehát egyértelműen azt jelenti, hogy a székhely település vagy a központ település agglomerációjaként fog viselkedni ez esetben a kistérség, hiszen nélküle nehéz akkor olyan programot megalkotni, amiben egyetér tés keletkezhet. Időm fogytán azt már csak megemlítem, hogy a térségi tanácsként definiált és újfent életre hívott budapesti agglomerációs térségi tanácsban mind a központi régió elnökének, mind a főpolgármesternek egyetértési joga van. Ez adott esetben tö kéletesen lehetetlenné teheti ennek a térségi tanácsnak a működését, ha nem sikerül olyan magas fokú konszenzust kialakítani, amelyre a jelenlegi szakmai és politikai viták mellett csak nagyon derűs napokon látok esélyt. Az igazán nagyon fontos kérdésekre, amelyekre mindenki vár a térségekben is és a települések között is, sor akkor kerül, amikor a törvénymódosító javaslatban elérünk ahhoz a részhez, amelyik azt taglalja, hogy a kormány milyen felhatalmazásokat kap arra, hogy rendeletben mit állapítson meg, hiszen itt szerepel az, hogy “a területfejlesztés közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának” meg “a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait”. Azt gondolom, hogy ez egy olyan pont, amire mindenki vár. Talán jó lenne, ha ennek is bizonyos fajta, ha nem is részletszabályait, de valamifajta közelítő normáit már törvényi szinten is lehetne tárgyalni, nem pedig kormányrendeletre kellene várni.
